Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, [1901], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, 288 p. + [7] t., ill.
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. No.: 2. sz. Szerkeszti: Lóczy Lajos.
A mennyei birodalom története. Írta: Lóczy Lajos.
58 szövegközti, fekete-fehér, feliratozott képpel és 7 történeti térképpel illusztrált, valamint szerzői előszóval, bevezetéssel, a kínai dinasztiák és császárok kronológiai táblázatával, a kínai császárok székvárosainak listájával, részletes tartalomjegyzékkel, javítandók listájával, a táblák jegyzékével és a szövegközti képek jegyzékével kiegészített kötet. Az előlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Kötötte Gottermayer N. Könyvkötő, Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő példány a fedlapra kasírozott, feliratos, színes, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon aranyozott, illusztrált könyvgerinccel, dombornyomott, duplakeretes hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, szerkesztő, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki. Hunfalvy János halála után, a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végigvezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Neves tanítványai gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Bátky Zsigmond, Erődi Kálmán, Kogutowicz Károly, Littke Aurél és Prinz Gyula geográfusok, báró Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, Kormos Tivadar, Laczkó Dezső, László Gábor, Sréter Zoltán és Vitális István geológusok voltak. A budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, államtitkár helyettes. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.