Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1896, Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, 80 p.
Első kiadás. Kertészgazdászati jegyzetek. Írta: Dr. Jókai Mór.
A címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
...Mert ezek a kertészgazdászati jegyzetek, amik Jókai Mór saját tapasztalatai nyomán készültek, oly elragadó tollal, oly lelkesítő lelkesedéssel vannak megírva, hogy azok hatása folytán egyszerre föl fog szaporodni a pomologok száma. Jókai, a szenvedélyes kertész, alapos tanácsokat ad a szőlősgazdáknak, a gyümölcsfáikkal bibelődőknek, úgy, hogy bámulunk a szakértelmén s bámulunk azon, hogy a szaktudását mily gyönyörűen, mulattatóan, ötletesen fejezi ki..." - írta a műről Ország-Világ c. lap (1896. április/17. évfolyam/15. szám).
A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a "Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakul át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg, e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává"."