Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1941, Révai kiadás (Révai Nyomda, Bp.), 221 p. + [1] p., 214 p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Illyés Gyula Munkái c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Kora tavasz I-II. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: Illyés Gyula.
Az első kötet címlapján a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Nyírő Józsefnek barátsággal, Illyés Gyula".
A dedikáció címzettje, Nyírő József  (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kiugrott katolikus pap, politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.
A szerző megjelent műveinek ajánló jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Révai Nyomda Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, kék, márványmintás címfedéllel és hátlappal, feliratozott, elszíneződött, kötetjelzéses könyvgerinccel, szürke előzéklapokkal, hiánytalan, megkímélt, megőrzött, gyűjtői állapotban.
A kötet szerzője, Illyés Gyula ( Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, MTA tag. A Nyugat publikálta első verseskötetét (Nehéz föld, 1928). A fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye az ezt követő másfél évtizedben a Nyugat lett. 1928-tól szoros barátságban volt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival (Erdélyi József, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Németh László és Gelléri Andor Endre). Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a Tanú című lap, majd a Debreceni Káté az új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti-kritikai vitáknak (a katolikus költészet, a jobb- és baloldali irodalomfelfogás, stb.). A Kora tavasz c. regény valójában egy dokumentum- és vetületregény. Az író szándéka nemcsak az, hogy a tényeket publicisztikus színekben jelenítse meg, hanem a tények hatását is vizsgálni kell. A mű lényege, hogy hogyan válik egy közösség (nemzet, falu) dolga belső üggyé, emberi feladattá, konkrét cselekvéssé."