Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], 1968, Madách Színház kiadása (Fővárosi Nyomda Vállalat, Bp.), 2 pld., 2 p.
A dráma szerzője (Illyés Gyula) által aláírt példány. Színházi ismertető prospektus/ajánlólap (eredeti, fekete-fehér, 2 pld., 2 p./pld.): Madách Színház (VII., Lenin körút 29-33.)
Illyés Gyula: Kegyenc. Dráma 2 részben, 5 képben. Teleki László eszméi nyomán.
A két példány egyikének elülső oldalán, a színpadra emelt dráma szerzőjének, Illyés Gyula tollal beírt aláírása olvasható: Illyés Gyula 1968. IV. 28."

Díszlettervező: Siki Emil. Jelmeztervező: Jánoskúti Márta.
Szereplők:
Valentinianus, császár - Gábor Miklós Kossuth-díjas, kiváló művész
Eudoxia, a felesége - Szemere Vera
Maximus patricius, a birodalom egyik vezetője - Mensáros László
Julia, a felesége - Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész
Palladius, Maximus fia, az első házasságából - Cs. Német Lajos
Heraclius herélt, a birodalom másik vezetője - Körmendi János
Fulgentius, ellenzéki szenátor - Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész
Sidonius, hóhér, azelőtt csillagjós - Juhász Jácint
Julianus, patrícius ifjú - Deák B. Ferenc
Cautinus - Uri István
Szolga Maximusnál - Balázsovits Lajos f.h.
Rendezte: Vámos László érdemes művész

A prospektus hátlapján a dráma rövid ismertetője olvasható. Nyomtatta a Fővárosi Nyomda Vállalat Budapesten.
A két színházi ismertető prospektushoz/ajánlólaphoz különálló mellékletként egy érvényesített színházjegy is tartozik, 1968. április 26.-ai dátumozással.
A dráma szerzője, Illyés Gyula (Illés Gyula, Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a MTA levelező tagja. A Pusztai Római Katolikus Népiskola és a dombóvári Katolikus Főgimnázium diákja, a budapesti Munkácsy Mihály utcai gimnázium (1921-től Kölcsey Ferenc Gimnázium), majd az Izabella utcai Felsőkereskedelmi Iskola diákja, hallgatója. A Tanácsköztársaság bukása után a Ráday utcai Református Teológiai Akadémián kap menedéket. Itt már verseket ír, társadalomtudományi tanulmányokat folytat. Beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem magyar–francia szakára. Illegális baloldali tevékenységet folytat, majd Bécsbe menekül. Párizsba kerülve a Sorbonne-on irodalmat és szociológiát hallgat. Hazakerülve a "Dokumentum", a "Munka" fogadja írásait, majd a "Nyugat" ad helyett a verseinek. Az 1956-os forradalom alatt beválasztják a Petőfi Párt néven újjáalakított egykori Nemzeti Parasztpárt Irányító Testületébe. A Kádár-korszak elején továbbra is visszavonult életet él, majd lassan visszakerül az irodalmi vérkeringésbe. Drámáiban társadalmi és egzisztenciális feszültségeket tárgyal és jelenít meg. Verseit az erős igazságérzet és a humánum jellemzi."