Központi Antikvárium

162. Könyvárverés

Budapest, [1923]. Athenaeum.
143 + [1]p.
A szennylapon a szerző soraival: „Sárközi Mártának kézcsókkal és kifejezhetetlen érzelmekkel // Babits Mihály”. Alatta Sárközi Márta kézírásával: „Dezsőnek szeretettel és köszönettel // Sárközi Márta”. Sárközi Márta (1907–1966), született Molnár Márta, szerkesztő, író, fordító, Molnár Ferenc lánya és Sárközi György felesége volt. Férje halála után tovább szerkesztette a Válasz című irodalmi és politikai folyóiratot.
Sárközi Babits-csal való találkozását a következő elbeszélés örökítette meg: „amikor a Sárközi házaspár Babits Mihályékhoz készült vendégségbe, Sárközi György »valósággal könyörgő szózatot intézett« Mártához, nehogy csúnyán beszéljen, mert Babits azt nem szereti: »így történt, hogy már az első félórában azt mondtam, ‘lófasz’. Babits derülten mosolygott, és ettől fogva az én tisztem, privilégiumom volt a disznólkodás Babitséknál.«” A rövid visszaemlékezés is tanusítja, amelyet a dedikáció is implikál, hogy valószínűleg Babits és Sárközi Márta között nemcsak személyes ismeretség, hanem erősebb kölcsönös szimpátia volt.
A második dedikálást Sárközi Márta címezte Keresztury Dezsőnek, aki segítségére volt a Válasz folyóirat újraszervezésében a második világháborút követően.
Lapszámozáson belül egészoldalas és 42 szövegközti rajzzal. A szerző egyik legritkább, kevéssé ismert műve.
Félvászon-kötésben, az eredeti borító bekötve. Körülvágatlan példány. A borító elvált a könyvtesttől, gerincén kisebb szakadás.