2025. Sep. 09., Tuesday
External online auction

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

02-12-2021 00:00 - 12-12-2021 20:00

 
38.
tétel

B. Eötvös József: Gondolatok

B. Eötvös József: Gondolatok

Budapest, 1886, Ráth Mór kiadása, 475 p. + [1] p. + IV p. Gondolatok. Írta: B. Eötvös József. A hátrahagyott kéziratokból bővített negyedik kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített példány. Kiadói egészvászon...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

38. item
B. Eötvös József: Gondolatok
Budapest, 1886, Ráth Mór kiadása, 475 p. + [1] p. + IV p.
Gondolatok. Írta: B. Eötvös József.
A hátrahagyott kéziratokból bővített negyedik kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített példány.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, festett, virágmintás, dombornyomott címfedéllel, gazdagon díszített, enyhén sérült könyvgerinccel, aranyozott, virágmintás, színezett, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, aranymetszésű lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Az 1840-es években már írt a zsidók emancipációjáról, s amikor a törvényhozás 1867-ben ismét lehetővé vált, az egyik legelső törvény a zsidók egyenjogúsítása volt (1867. 17. tc.). Létrehozta az izraelita kongresszust, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését. Az ortodox egyházat is teljes önkormányzathoz juttatta a szerb és a román kongresszussal. Végül a legnagyobb horderejű kérdést, a katolikus autonómia ügyét is ő mozdította el a holtpontról.