Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1886-1887, Méhner Vilmos (Rudnyánszky A. könyvnyomdája, Bp.), LXIV p. + 2145 p. + [2] p., ill.
Garay János Összes Munkái I-V. kötet (egységes külön kötetekben). Teljes kiadás. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzzal kísérte: Ferenczy József.

I. kötet: Lyrai és vegyes költemények 1828-1844. A szerző fekete-fehér arcképével illusztrált, valamint szerkesztői előszóval, a szerző életrajzával, jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Bp., 1886. LXIV p. + 360 p., ill.
II. kötet: Lyrai és vegyes költemények 1845-1853. - Elbeszélő költemények. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Bp., 1886. 478 p.
III. kötet: Elbeszélő költemények. Jegyzetekkel, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Bp., 1886. 520 p.
IV. kötet: Drámai költemények. Jegyzetekkel, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Bp., 1886. 355 p. + [2] p.
V. kötet: Prózai dolgozatok. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Bp, 1887. 432 p.

A köteteket Rudnyánszky A. könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő kötetek feliratos, színes, aranyozott, gazdagon díszített, keretes, kissé kopott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, kopott könyvgerinccel, aranyozott, liliommintás, eredeti, kiadói előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, szépen körbe aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) költő, író, újságíró. Nagyrészt irodalommal és bölcselettel foglalkozott. 1833-tól Mátrai (Rotkrepf) Gábor "Regélő" c. továbbá a "Honművész" c. lapok segédszerkesztője volt. E két lapba írt történeti cikkeket, verseket, novellákat, tárcákat, útirajzokat, hírlapi újdonságokat, színikritikákat, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is. Később a Wigand-féle "Esmeretek Tára" és a "Tudomány Tár" is közölte az írásait. 1835-ben társult Gaál József, Vajda Péter, Tóth Lőrinc és Szigligeti Ede írókkal, hogy eredeti színműveket írjanak. Ennek eredményeképpen kiadott drámagyűjtemény II. kötetében meg is jelent az "Árbócz" c. színműve. Később a pozsonyi "Hírnök" c. politikai lapjának a szerkesztőségében dolgozott és a külföldi hírek fordításával foglalkozott. Később Pestre visszatérve a "Jelenkor" c. lap számára fordított külföldi politikai híreket és vezette a "Budapesti Napló" c. rovatot. Ezt követően az "Életképek"-ben a "Hírlapi Méh” c. szemlét vezette. Az Erdélyi János Társaság titkára volt egészen a társaság megszűnéséig. A költészet iránti vonzalma, már fiatalon megmutatkozott. Sokat olvasott, s legelőször Rajnis magyar "Virgil"-je hatott rá, hexametereket írt és iskolai latin feladatait magyarul is elkészítette. Később főleg Virág Benedek ódáinak befolyása alá került, s inkább a líra felé hajlott. 1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a magyar királyi egyetemhez a magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki.