Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Pesten, 1845, Hartleben Konr. Adolf (Budán A' Magyar Kir. Egyetem' betűivel), 312 p., 375 p., 315 p.
Első kiadás. B. Eötvös József’ Munkái. No.: III-V. kötetek.
A' falu jegyzője I-III. (egységes külön kötetek). Regény. Írta: B. Eötvös József.
Az előzéklapokon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomattak Budán A' Magyar Kir. Egyetem' betűivel.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, néhol enyhén foltos, ceruzás jelöléssel ellátott belívekkel, szépen körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az előlapokon és az előzéklapokon néhol ceruzával írt bejegyzés található.
A kötet szerzője, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere volt. 1836-37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként is tevékenykedett. Regényeiben, színdarabjaiban és kedvenc lapjában a "Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja.