Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Ultrajecti [Utrecht], 1653 [1655], Ex Officina Joannis á Waesberge, [40] p. + 487 p.
Első kiadás. Magyar encyclopaedia, Az az, minden igaz és hasznos böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása Apátzai Csere János által.
Kétnyelvű (magyar-latin) kiadvány. A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzéssel és nyomdászjelvénnyel (a fát és sisakos nőalakot ábrázoló jelvényen látható latin nyelvű mottó: Et flore et fructu).
Folytatólagos lapszámozással, de önálló címlappal csatlakozik a kötethez Apáczai Oratio de studio sapientiae c. beszéde (első megjelenése: Gyulafehérvár, 1653), amit zárásként a szerző négy latin nyelvű, teológiai levele [Epistolae] követ.
Későbbi félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, bordázott könyvgerinccel, színes, növényi motívumokkal illusztrált előzéklapokkal – az első előzék címlap felőli lapja hiányzik, a megmaradt rész sérült –, néhány sérült, illetve javított lapszéllel, néhány lapon tintával írt margináliákkal és aláhúzásokkal, hiánytalan állapotban.

RMNY III 2617 – RMK I 876 – RMK III 1941

A tétel a magyar tudománytörténet kiemelkedő darabja, egy kor tudományos ismeretinek első teljes, magyar nyelvű összefoglalása, az első magyar nyelvű enciklopédia.
Szerzője a korszak egyik legjelesebb magyar tudósa, pedagógusa és teológusa, a valószínűleg székely származású Apáczai Csere János (1625-1659). Apáczai 1648-tól Geleji Katona István erdélyi református püspök ösztöndíjának segítségével tanult Hollandiában, ahol 1651-ben teológiai doktorátust szerzett. 1653-ban hazahívták, ekkor a gyulafehérvári akadémia tanára lett, azonban pedagógia reformelképzelései miatt kollégái bepanaszolták, és elérték, hogy II. Rákóczi György fejedelem távolítsa el a főiskolától. A kegyvesztett pedagógus ezután Lorántffy Zsuzsanna és Bethlen János pártfogásába került, ennek köszönhetően 1656-ban kinevezték a kolozsvári református iskola vezetőjének.
Apáczait a Magyar encyclopaedia megírására korábbi tanárai, így Porcsalmi András és Johann Heinrich Bisterfeld inspirálták. Bisterfeldtől származik az a fiatal Apáczaira erősen ható gondolat, hogy a Szentírást csak a tudományok kellő ismeretével lehet magyarázni. A könyvet, amely jelentős lépés volt a magyar tudományos nyelv megteremtése felé is, Apáczai még Hollandiában kezdte írni, közvetlen mintája Johann Heinrich Alsted Encyclopaedia septem tomis distincta (1630) c. műve volt, anyagát pedig a kor színvonalas szerzőitől (pl.: Descartes, Petrus Ramus, W. Adolphus Scribonius, Henricus Regius, stb.) vette át. Az enciklopédiát 12 fejezetesre tervezte, de az utolsó, retorikát tárgyaló rész végül nem készült el. A 11 elkészült fejezet többek közt ismeretelmélettel, etikával, számtannal, csillagászattal, természetrajzzal, történelemmel és teológiával foglalkozik.
A könyv kiadástörténete igen kalandos: az első nyolc fejezetet Apáczai még 1653-as hazatérése előtt nyomdába adta Utrechtben, majd 1653-54-ben, Erdélyben befejezte a további fejezeteket, amiket Oratio de studio sapientiae c. beszédének egy már Gyulafehérvárott kinyomtatott példányával együtt utólag kiküldött Utrechte (ahol feltételezhetően már ott voltak a kiadásra szánt levelei is). A teljes mű így végeredményben a szerző jelenléte nélkül állt össze, és jelent meg végleges formájában 1655-ben, ezért abba igen sok sajtóhiba és lapszámtévesztés is került.