2025. Sep. 07., Sunday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

24-09-2023 20:00

 
16.
tétel

Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia

Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia

Ultrajecti [Utrecht], 1653 [1655], Ex Officina Joannis á Waesberge, [40] p. + 487 p. Első kiadás. Magyar encyclopaedia, Az az, minden igaz és hasznos böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása Apátzai...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

16. Artikel
Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia
Ultrajecti [Utrecht], 1653 [1655], Ex Officina Joannis á Waesberge, [40] p. + 487 p.
Első kiadás. Magyar encyclopaedia, Az az, minden igaz és hasznos böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása Apátzai Csere János által.
Kétnyelvű (magyar-latin) kiadvány. A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzéssel és nyomdászjelvénnyel (a fát és sisakos nőalakot ábrázoló jelvényen látható latin nyelvű mottó: Et flore et fructu).
Folytatólagos lapszámozással, de önálló címlappal csatlakozik a kötethez Apáczai Oratio de studio sapientiae c. beszéde (első megjelenése: Gyulafehérvár, 1653), amit zárásként a szerző négy latin nyelvű, teológiai levele [Epistolae] követ.
Későbbi félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, bordázott könyvgerinccel, színes, növényi motívumokkal illusztrált előzéklapokkal – az első előzék címlap felőli lapja hiányzik, a megmaradt rész sérült –, néhány sérült, illetve javított lapszéllel, néhány lapon tintával írt margináliákkal és aláhúzásokkal, hiánytalan állapotban.

RMNY III 2617 – RMK I 876 – RMK III 1941

A tétel a magyar tudománytörténet kiemelkedő darabja, egy kor tudományos ismeretinek első teljes, magyar nyelvű összefoglalása, az első magyar nyelvű enciklopédia.
Szerzője a korszak egyik legjelesebb magyar tudósa, pedagógusa és teológusa, a valószínűleg székely származású Apáczai Csere János (1625-1659). Apáczai 1648-tól Geleji Katona István erdélyi református püspök ösztöndíjának segítségével tanult Hollandiában, ahol 1651-ben teológiai doktorátust szerzett. 1653-ban hazahívták, ekkor a gyulafehérvári akadémia tanára lett, azonban pedagógia reformelképzelései miatt kollégái bepanaszolták, és elérték, hogy II. Rákóczi György fejedelem távolítsa el a főiskolától. A kegyvesztett pedagógus ezután Lorántffy Zsuzsanna és Bethlen János pártfogásába került, ennek köszönhetően 1656-ban kinevezték a kolozsvári református iskola vezetőjének.
Apáczait a Magyar encyclopaedia megírására korábbi tanárai, így Porcsalmi András és Johann Heinrich Bisterfeld inspirálták. Bisterfeldtől származik az a fiatal Apáczaira erősen ható gondolat, hogy a Szentírást csak a tudományok kellő ismeretével lehet magyarázni. A könyvet, amely jelentős lépés volt a magyar tudományos nyelv megteremtése felé is, Apáczai még Hollandiában kezdte írni, közvetlen mintája Johann Heinrich Alsted Encyclopaedia septem tomis distincta (1630) c. műve volt, anyagát pedig a kor színvonalas szerzőitől (pl.: Descartes, Petrus Ramus, W. Adolphus Scribonius, Henricus Regius, stb.) vette át. Az enciklopédiát 12 fejezetesre tervezte, de az utolsó, retorikát tárgyaló rész végül nem készült el. A 11 elkészült fejezet többek közt ismeretelmélettel, etikával, számtannal, csillagászattal, természetrajzzal, történelemmel és teológiával foglalkozik.
A könyv kiadástörténete igen kalandos: az első nyolc fejezetet Apáczai még 1653-as hazatérése előtt nyomdába adta Utrechtben, majd 1653-54-ben, Erdélyben befejezte a további fejezeteket, amiket Oratio de studio sapientiae c. beszédének egy már Gyulafehérvárott kinyomtatott példányával együtt utólag kiküldött Utrechte (ahol feltételezhetően már ott voltak a kiadásra szánt levelei is). A teljes mű így végeredményben a szerző jelenléte nélkül állt össze, és jelent meg végleges formájában 1655-ben, ezért abba igen sok sajtóhiba és lapszámtévesztés is került.