Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1964, Szépirodalmi Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda, Bp.), 393 p. + [1] p., ill.
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. A Danaida. Regény. Írta: Szabó Magda.
A címlapon a szerző, Szabó Magda tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A burkoló és a kötésterv Pap Klára munkája. Bartha László szövegközti, fekete-fehér rajzaival illusztrált kötet. Nyomtatta a Zrínyi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, feliratos, színes illusztrációval és a szerző portréjával ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A szerző, Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) író, költő, műfordító. Szülővárosában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (az akkor Dóczi Leánynevelő Intézetben) tanult és a Debreceni Egyetem latin–magyar szakán szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, Hódmezővásárhelyen és Páhin tanított, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Eredetileg költőként indult, de sikereket a regény- és drámairodalomban ért el. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, ahol többnyire a régi Debrecen világát mutatja be. 1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnökeként működött. Később Debrecenből elköltözött és kilencven évesen, kerepesi otthonában hunyt el.
A szerző könyve remekül példázza, hogy a kicsinyes dolgok után való rohanás mindennapi útvesztői miként távolítanak el a személyes sors átélésének valódi lehetőségétől. A Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk. Beteget nem enyhített a szétszivárgott víz, szomjat nem oltott, vért se mostak vele, elcsorgott, mint Csándy Katalin könyvtárvezető élete, ez a gyűrű-élet, amelyben elválaszthatatlanul kitapinthatni a kezdettel azonos véget." - írja a lényeglátó sorokat a művéről az írónő."