Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1962, Magyar Helikon (Kossuth Nyomda, Bp.), 316 p. + [1] p.
Vidor Miklós műfordító által dedikált példány. Doktos Faust. Írta: Heinrich Heine. Fordította: Eörsi István. / Faust. Írta: Nikolaus Lenau. Fordította: Vidor Miklós. (Két mű egy kötetben.)
A címlapon az egyik fordító, Vidor Miklós tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Gyergyai Albertnek, szeretettel, nagyrabecsüléssel Vidor Miklós Bp. 62. nov. 5.".
A dedikáció címzettje, Gyergyai Albert (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító. Tanárként dolgozott a budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában és az Eötvös József Collegiumban, majd modern francia irodalmat oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezenkívül 1921 és 1927 között a Magyar Írás munkatársa volt. Összesen 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete jelent meg, valamint 36 antológiát is szerkesztett.
"Ez a mű a Faust-legendát feldolgozó történetek sorozatának ötödik kötete. Fordításunk alapjául a következő kiadványok szolgáltak: Heinrich Heine: Gesammelte Werke, Aufbau-Verlag, Berlin, 1955, Lenaus sämtliche Werke, Cotta, Stuttgart. A fordítást a német eredetivel egybevetette és a jegyzeteket írta Komor Ilona. A kötetet Katona Tamás szerkesztette. A tipográfia Gergely Tibor munkája. Műszaki vezető Kugler Andor. Nyomatott a Kossuth Nyomdában, ofszet papíron, garamond betűvel 4200 példányban".
Turóczi-Trostler József utószavával, jegyzetekkel és tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, díszes címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, kiadói, műanyag borítófedélben.
A kötet egyik fordítója, Vidor Miklós (Budapest, 1923. május 22. – Budapest, 2003. március 9.) József Attila-díjas író, költő, műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett német-magyar-esztétika szakos diplomát. Verseit, tanulmányait, tárcáit és kisebb írásait a "Vigília", majd az "Új Ember" c. katolikus folyóiratok közölték. 1947-1949 között a Magyar Művészeti Tanács titkára volt mindaddig, amíg a kommunista diktatúra föl nem számolta az intézményt. 1950-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, mint az Újhold-nemzedék lírikusa kezdet pályáját. Regényeiben és novelláiban a szerelem, a házasság, a család ellentmondásait elemezte. Ifjúsági művei pszichológiai igényességgel ábrázolták a kamaszok életét."