Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1943, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (Hungária Rt. Nyomda, Budapest), 64 p. + [4] p., ill.
Szerző és illusztrátor által aláírt, számozott példány. Első kiadás. Tizenkét vers - tizenkét rajz. Írta: Szabó Lőrinc. Illusztrálta: Szalay Lajos.
A kötetbe kézzel jegyzett számozás alatt a szerző, Szabó Lőrinc és a rajzolóművész, Szalay Lajos jól olvasható aláírása látható. "Készült ezer számozott példányban, a költő és a rajzolóművész aláírásával. 137. számú példány."
Szerzői előszóval, tizenkét, szövegközti, fekete-fehér, felirat nélküli, egész oldalas rajzzal illusztrált és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített verseskötet. A könyvet a Hungária Nyomda Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, rajzillusztrációval díszített, foltos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, üres hátlappal, tiszta, szép előzéklapokkal és belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szabó Lőrinc [Szabó Lőrinc József] (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) magyar költő, műfordító. A modern magyar líra egyik nagy alakja. Iskoláit Balassagyarmaton és Debrecenben végezte. 1918-ban besorozták és hadiérettségit tett. Később beiratkozott a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára, de tanulmányait nem fejezte be. Első versei a "Nyugat" 1920. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett (és talán ellenében is) Stefan George költészetét tartotta példaképének és tájékozott volt a századelőtől kifejlődő avantgárd mozgalmaival kapcsolatban. Első kötete [Föld, Erdő, Isten, 1922) ritka nagy elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a "Nyugat" - hiszen a híres Kner kiadó és nyomda egyik legszebb kiállítású kiadványa volt. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult. Egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való megdöbbentő tájékozódást. Görög, latin, német, francia műfordításai is jelentősek.
A kötet illusztrátora, Szalay Lajos (Őrmező, 1909. február 26. – Miskolc, 1995. április 1.) magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet neves megújítója. „Szalay Lajost úgy tartjuk nyilván, mint az új magyar grafika újjászülőjét” - írja róla Beke László lényeglátón. Művészetét világszerte elismerték, Pablo Picasso szerint "Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz" Tarnabodon és Miskolcon gyermekeskedett, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. 1946-ban Párizsba utazott, innen rövidesen Argentínába emigrált, a Tucumáni Egyetemen, majd a Buenos Aires-i Képzőművészeti Főiskolán tanított. Grafikusként hamar nagy hírnévre tett szert, több rajzalbuma is megjelent és azt írták róla, hogy az argentin rajzművészetnek két korszaka van: a Szalay előtti és a Szalay utáni. 1960-ban családjával együtt az USA-ba költözött. Itt készült a világhírű "Genezis" c. albuma. Első hazai önálló kiállítása 1972-ben volt. Ezután hazalátogatásai sűrűsödni kezdtek, gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Budapesten és Miskolcon. A Szalay-házaspár 1988-ban végleg haza költözött. A miskolci Petró-Ház önálló kiállítóhelyet biztosított a neves művész munkái számára.