Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

h. n., [1808], k. n., 34 p. + [3] p.
I. Ferenc magyar király és osztrák császár, Erdődy József főispán és kancellár, valamint Majláth György országbíró által aláírt kötet.
Articuli diaetales anni M. DCCC. VIII. / 1808. évi országgyűlési törvény-czikkelyek.
A kötetzáró, jó állapotú, szárazbélyegzéses királyi pecséttel ellátott lapon I. Ferenc magyar király és osztrák császár tollal beírt hitelesítő kézjegye, valamint Erdődy József főispán, kancellár és Majláth György országbíró tollal beírt, saját kezű ellenjegyzése látható.
Latin nyelvű kötet. A címlapon kézzel írt, latin nyelvű bejegyzéssel. A királyi pecsét alatt látható zsinórozás az osztrák uralkodók hivatalos, fekete-sárga színeit viseli.
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány, dombornyomott keretezéssel és évszám beütéssel ellátott, kissé sérült címfedéllel, feliratozatlan, kissé sérült könyvgerinccel, dombornyomott keretezéssel ellátott, kissé sérült hátlappal, enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.

A kötet aláírói:

I. Ferenc (Habsburg-Lotharingiai Ferenc József Károly) (Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1768. február 12. – Bécs, Osztrák Császárság, 1835. március 2.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, 1792-től magyar, cseh és német király, 1804-től osztrák császár. A Német-római Birodalom utolsó császára és az újonnan alakult Osztrák Császárság első uralkodója. Trónra lépése után hadműveleteket kezdett a forradalmi Franciaország, majd Napóleon ellen, ám ezek sikertelensége (pl.: az 1809-es vesztes győri csata) végül meghátrálásra késztette. Elvesztett birtokait majd csak Napóleon bukása utána szerezhette vissza. 1815-ben I. Sándor cárral és III. Frigyes Vilmos porosz királlyal létrehozta a Szent Szövetséget a további forradalmi megmozdulások leverésére és az abszolutisztikus rend megerősítésére. Uralkodása alatt számolták fel a magyar jakobinus mozgalmat, és végezték ki annak vezetőit. A francia forradalmi eseményekre visszavezethető reformellenes, konzervatív beállítottsága mindvégig kedvezett a század egyik legkiválóbb diplomatájaként ünnepelt és a korszak bécsi politikáját meghatározó Metternich által is képviselt politikai irányvonalnak.

Erdődy József (1754-1824.) kamarás, főasztalnokmester, kancellár, belső titkos tanácsos, az Aranygyapjas rend és a Magyar Királyi Szent István-rend lovagja. Betöltötte a nyitra vármegyei főispáni, valamint a varasd vármegyei örökös főispáni címeket is. A bécsi udvar magas rangú tagjaként 1814-ben részt vett a napóleoni háborúk utáni Európa politikai rendezését céljául kitűző bécsi kongresszuson. Híres volt az egykori galgóci várból kialakított kastélya, amelynek divatos kertjéről és narancsházairól külföldi utazók is megemlékeztek, 1802-ben pedig egy színházzal bővítette a kastélyparkot, amelyben magát I. Ferenc császárt is fogadta.

Majláth [Mailáth] György (Zavar, 1786. április 22. – Bécs, 1861. április 11.) országbíró, a főrendiház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsának tagja. Az 1800-as évek elején tisztségviselő volt Pozsony vármegyében, majd 1811-től országgyűlési követ. 1821-ben helytartónacsásossá, egy évvel később ítélőmesterré és udvari tanácsossá nevezték ki. 1825-ben mint királyi személynök – azaz a királyt távollétében képviselő személy – az országgyűlés rendi táblájának elnöke. A kezdetektől támogatta a Széchenyi kezdeményezésére felállított Magyar Tudományos Akadémia ügyét, és 1831-ben az akadémia igazgatótanácsának is tagja lett. Ugyanebben az évben államtanácsosi rangot kapott, 1839-től 1848-ig pedig az országbírói tisztséget is betöltötte. Ebbéli minőségében sokat tett, többek közt az úrbéri törvények javítására irányuló, a váltójogot, kereskedelmet és a folyószabályozásokat érintő törvények sikeréért, továbbá a magyar nyelv ügyéért és az izgatás vádjával bebörtönzött liberális magyar ifjak részére kieszközölt amnesztiáért. 1848-ban a felsőház elnökeként tagja volt a Windischgrätz herceghez küldött országgyűlési küldöttségnek.