293. Artikel
Pázmány Péter összes munkái I-VII.
Budapest, 1894-1905, Kir. Magyar Tudomány-Egyetem (M. Kir. Tud.-Egyetemi Nyomda, Bp.), LXXXVI p. + 5396 p. + [2] p. + [6] t.: ill. (összevont)
Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország prímása összes munkái I-VII. (különálló egységes kötetekben) A budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem megbízásából egybegyűjti és sajtó alá rendezi ugyanazon egyetem Hittudományi Kara.
Magyar sorozat (Hét kötetben teljes).
I. kötet: Budapest, 1894, XVIII p. + 588 p. + [1] t.: ill.
- Felelet az Magyari István sárvári praedicatornak az ország romlása okairúl írt könyvére. Iratott Pázmány Péter által. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond.
- Kempis Tamásnak Christus követésérül négy könyvei, melyeket magyarra fordított Pázmány Péter esztergami érsek. Az 1624-iki bécsi kiadás után sajtó alá rendezte: Kisfaludy Árpád Béla.
- Az mostan támatt uj tudományok hamisságának tiz nyilván-való bizonysága és rövid intés a török birodalomrúl és vallásrúl. Iratott Pázmány Pétertűl. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond.
II. kötet: Budapest, 1895-1896, XII p. + 801 p. + [1] t.: ill.
- Imádságos könyv, melyet irt és négyszer kinyomtattatott Pázmány Péter cardinál és esztergomi érsek. Az 1631-iki vagyis negyedik kiadás után sajtó alá rendezte: Breznay Béla. (1895)
- Rövid tanuság mint ismerhesse meg akármely együgyü ember is az igaz hitet. Irta és függelék gyanánt imádságos könyvének első kiadásában, 1606-ban, Gréczben kinyomtatta: Pázmány Péter. Szövegét a jelen kiadás számára sajtó alá rendezte: Breznay Béla. (1895)
- Keresztyényi felelet a megdücsőült szentek tiszteletirül, értünk való könyörgésekrül és segitségül hivásokrul. Iratott Pázsmány Péter által. Újra sajtó alá rendezte: Kisfaludy Árpád Béla. (1896)
- Egy keresztyén predikátortúl S. T. D. P. P. az kassai nevezetes tanítohoz Alvinczi Péter uramhoz iratott öt szép levél. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1895)
- Alvinczi Péternek sok tétovázó kerengésekkel és czégéres gyalázatokkal felhalmozott feleletinek rövid és kereszténi szelidséggel való megrostálása. Iratott Pázmány Pétertűl az Jesuiták Rendin való legkisseb tanitótúl. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1895)
- Az nagy Calvinus Jánosnak Hiszek-egy-istene. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1895)
- Posonban lött praedikatio Pázmány Péter által. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1895)
III. kötet: Budapest, 1897, VII p. + 759 p. + [1] t.: ill.
- Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz, mellyet irt, és most sok helyen jobbitva kibocsátott cardinal Pázmány Péter esztergami érsek I. kötet. Az 1637-iki vagyis harmadik kiadás után sajtó alá rendezte: Kiss Ignácz.
IV. kötet: Budapest, 1898, 799 p.
- Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz, mellyet irt, és most sok helyen jobbitva kibocsátott cardinal Pázmány Péter esztergami érsek II. kötet. Az 1637-iki vagyis harmadik kiadás után sajtó alá rendezte: Kiss Ignácz.
- Egy tudakozó praedikátor nevével íratott öt levél. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond.
V. kötet: Budapest, 1900-1901, 823 p. + [1] t.: ill.
- Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági. Mellyet az igazságnak ótalmára írt: Szyl Miklós. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1900)
- Az Clavinista predikátorok igyenes erkölcsű tekéletességének Tűköre. Mellyet sz Felföldön nyomtatott Lelki orvosságnak elöl-járó beszédéből szerzett: Lethenyei István. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1900)
- Az igazságnak győzedelme, mellyet az Calvinczi Péter tükörében megmutatott Pázmány Péter. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1900)
- Csepregi szégyenvallás. Az-az rövid felelet, melyben az csepregi hivságoknak kőszegi tóldalékit verőfényre hozza Pázmány Péter. Sajtó alá rendezte: Rapaics Rajmond. (1900)
- Rövid felelet két Calvinista könyvecskére, mellyeknek eggyike okát adgya, miért nem felelnek az Calvinista predikátorok az kalaúzra, másika Itinerarium Catholicumnak neveztetik. Sajtó alá rendezte: Dr. Székely István. (1900)
- Bizonyos okok, mellyek erejétül viseltetvén sok fő ember, mind ennek előtte, mind e napokban-is az új-vallások tőréből ki-feslett és az római ecclesiának kebelébe szállott. Írta: Pázmány Péter biboros, esztergomi érsek. Sajtó alá rendezte: Kiss János. (1900)
- Az Sz. irásrúl és az anyaszentegyházrúl két rövid könyvecskék. Mellyeket írt: Pázsmány Péter esztergami érsek. Sajtó alá rendezett: Demkó György. (1900)
- A' setét hajnal-csillag után bújdosó luteristák vezetője, mely útban igazíttya a' vittebergai academiának Fridericus Balduinus által, kibocsátott feleletit a' kalaúzra. Pázmány Péter esztergomi érsek írta. Sajtó alá rendezte: Kiss János. (1901)
VI. kötet: Budapest, 1903, XLVI p. + [2] p. + 821 p. + [2] t.: ill.
- A római anyaszentegyház szokásábúl, minden vasárnapokra és egy-nehány innepekre rendelt evangeliomokrúl, predikácziók, mellyeket élő nyelvének tanítása után irásban foglalt cardinal Pázmány Péter esztergami érsek. I. kötet. Az 1636-iki, vagyis első kiadás után sajtó alá rendezte: Kanyurszky György.
VII. kötet: Budapest, 1905, III p. + [4]-808 p.
- A római anyaszentegyház szokásábúl, minden vasárnapokra és egy-nehány innepekre rendelt evangeliomokrúl, predikácziók, mellyeket élő nyelvének tanítása után irásban foglalt cardinal Pázmány Péter esztergami érsek. II. kötet. Az 1636-iki, vagyis első kiadás után sajtó alá rendezte: Kanyurszky György.
Hat fekete-fehér, hártyapapírral védett képtáblával (I-III. és V. kötetekben 1 db, VI. kötetben 2 db) illusztrált kötetek.
Az V. kötet sorozatcímlapja hiányzik, valamint a 433-440. oldalai nem a bekötési rendnek megfelelően lettek a kötetbe kötve.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek, feliratozatlan, mintás, néhány kötet esetében kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, dúsan aranyozott könyvgerinccel, mintás előzéklapokkal.
Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író. Mintegy 20, latin és magyar nyelvű tudós munkát írt, melyeknek legnevezetesebbike „Hodegus, vagyis az "igazságra vezérlő kalauz“, mely először 1613-ban jelent meg Pozsonyban. Pázmány mint a magyar katolikus egyház feje, felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe lehetett venni és törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja, s azt gyengítse."
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
