| auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 23. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
| date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján március 14. és március 21. között lehet megtekinteni. |
| auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2024-03-24/az-antikvarium-hu-23-online-arverese |
223. item
Kölcsey Ferencz: Parainesis (Gottermayer kötés)
Budapest, 1896, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, 84 p., ill.
Parainesis. Írta: Kölcsey Ferencz.
A címlap előtt a szerző fekete-fehér portéja látható. A portrét Cserna Károly rajza alapján fába metszette: Morelli Gusztáv.
A kötet néhány lapján ceruzával írt széljegyzet olvasható. A címlapon, valamint pár oldalon tulajdonosi névbélyegzés látható. A könyvet Wodianer F. és Fiai könyvnyomdája nyomta, Budapesten, a kötészeti munkák Gottermayer könyvkötő műhelyében készültek.
Kiadói aranyozott vászon Gottermayer kötésben lévő példány gazdagon díszített, dúsan aranyozott, aranyozott feliratozással ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, könyvdíszekkel ellátott könyvgerinccel, enyhén foltos, a kötészet feltüntetésével ellátott hátlappal, színezett lapélekkel, korabeli előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője: Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
A Parainesis a magyar próza klasszikus remeke. Mondatainak ünnepélyes ritmusa és antikos verete olyan előkelő helyet biztosít számára a magyar irodalomban, mint amilyent a 17. századi moralisták írásai foglalnak el a franciában, azzal a különbséggel, hogy a Parainesis mondatainak klasszikus méltósága mögött romantikus szenvedélyesség, egy harcos kor pátosza érezhető.
A mű abból a gondolatból indul ki, mely az Országgyűlési napló személyes vallomásait és a Celesztinát is áthatja, hogy ti. a szenvedések és a csalódások, az emberekbe és a világba vetett személyes remények meghiúsulása ne szakassza el az embert "szíve megszentelt tárgyaitól", ezek pedig: "a rény, haza és emberiség". Kölcsey nem hiszi, hogy az ember célja a boldogság, aki ezt "vadássza, árnyékot vadász". "Az élet főcélja a tett", s amit az egyes ember elérhet, az a "teljesített kötelesség s nemes törekvések önérzése", legföljebb az ebből fakadó lelkinyugalmat nevezhetjük boldogságnak.
"
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
