2025. Sep. 07., Sunday
Externe Online-Auktion

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
3. Grafikai Online árverés

28-09-2021 15:00 - 10-10-2021 20:00

 
ArtikelNr: 1. / 185.
1.
tétel

Moholy-Nagy László Architektúra

Moholy-Nagy László Architektúra

20,7x14,5 cm. Litográfia, papír. J.j.f.: Moholy.Nagy.'Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz) (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung
1. Artikel
Moholy-Nagy László Architektúra
20,7x14,5 cm.
Litográfia, papír.
J.j.f.: Moholy.Nagy.

'Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz) (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.'
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Moholy-Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3)

Sokoldalú, a legkülönbözőbb műfajokkal kísérletező igazi avantgárd egyéniség volt, akinek legtermékenyebb alkotó periódusa a 20-as évek németországi művészetéhez kapcsolódott. Itthon megkezdett – soha be nem fejezett – jogi tanulmányai, szépirodalmi kísérletei, majd az I. világháborúban való aktív részvétele nem hatott rá olyan meghatározó erővel, mint a budapesti MA folyóirat körével kiépített kapcsolata. Elsődlegesen Nemes Lampérth József, Uitz Béla és Tihanyi Lajos portré- és tájfestészete segítette saját stílusa megteremtésében. Noha a Tanácsköztársaság művészetpolitikai küzdelmeiben nem vett részt, az 1919-es év legvégén elhagyta az országot, s előbb Bécsben, majd rövidesen, az 1920-as év legelején Berlinben telepedett le. Miközben portré- és tájrajzaiban aktivista szemlélete továbbélt, Berlinben megismerkedett a nemzetközi dadaizmus és az orosz konstruktivizmus legfontosabb irányzataival és azok képviselőivel. Baráti körébe tartozott Raoul Hausmann, Hannah Höch, El Liszickij, Ivan Punyi stb. 1922-től rendszeresen kiállított, Péri László magyar szobrásszal együtt a berlini Der Sturm galériában, és a berlini baloldali Novembergruppe-ban. 1921-től a bécsi MA munkatársa, berlini képviselője lett. A berlini hidak, transzformátorok ihletésére születtek 1921-ben dadaista jellegű “ipari tájképei”, amelyek a MA által kiadott Horizont albumban is megjelentek. 1922-től festészetében a geometrikus absztrakció egy sajátos változata – amit üveg-architektúrának nevezett – vált uralkodóvá. 1922-ben Kassák Lajossal együtt Bécsben kiadta az Új Művészek Könyvét (magyarul és németül). 1923 tavaszától Walter Gropius meghívására a weimari Bauhausban tanított mint a legfiatalabb professzor. A fémműhely művészeti vezetésén és a bevezető kurzuson kívül a Bauhausban grafikai mappák megalkotásával, az új, korszerű Bauhaus-tipográfia megtervezésével, a Bauhaus-könyvek sorozatának megszerkesztésével is foglalkozott. Ekkor születtek legharmonikusabb absztrakt festményei, fényképei, fotogramjai, “fotoplasztik”-jai, ekkor jelent meg a MA-ban a Filmváz. A nagyváros dinamikája c. filmszcenáriója, valamint a Bauhaus-sorozatban két önálló könyve: Festészet, fényképészet, film (1925) és Az anyagtól az építészetig (1929). Mire ez utóbbi megjelent, ő Gropius példáját követve 1928-ban elhagyta a Bauhaus-t, Berlinben telepedett le. Először Párizsban, a Werkbund-kiállításon, 1930-ban mutatta be Fény-tér-modulátor c. korai kinetikus szerkezetét, amely színes fényjátékot teremtett. Ennek felhasználásával született a Fekete-fehér-szürke filmjáték c. absztrakt filmje. Közben rendszeresen publikált – elsődlegesen fényképészetről – az amszterdami i 10, a kolozsvári Korunk, a budapesti Dokumentum, Munka, majd később a brnói Telehor folyóiratban. 1934-ben Amszterdamba, 1935-ben Londonba költözött, ahol gyakorlati, kereskedelmi feladatokat látott el Kepes Györggyel együtt. 1937-ben Gropius meghívására Chicagóba utazott, s véglegesen ott telepedett le, a New Bauhaus-American School of Design igazgatója lett. Miután a New Bauhaus anyagi okokból 1938-ban megszűnt, ~ 1939 februárjában megalapította saját, School of Design elnevezésű iskoláját, amely 1944-ben Institute of Design nevet és főiskolai státust nyert. ~ egészen haláláig itt tanított. 1945-ben befejezte a Látás mozgásban c. alapvetően fontos könyvét, amely több évtizedes tapasztalatát összegezi a szöveghez elválaszthatatlanul kapcsolódik a szerző által kiválasztott képanyag. ~ művészi öröksége – elsősorban a fotóművészet terén folytatott kutatásai – egyre inkább a nemzetközi figyelem központjába került, számos kiállítás és publikáció foglalkozott velük."
(https://artportal.hu/lexikon-muvesz/moholy-nagy-laszlo-180/)"