Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, [1936], Dr. Vajna György és Társa kiadása (Athenaeum Rt., Bp.), III p. + [4]-199 p. + [1] p. + [8] t., ill.
Első kiadás. Páreng-Retyezát. Vadászataim a déli Kárpátokban. Írta: Maderspach Viktor.
Kittenberger Kálmán előszavával, bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített, valamint szövegközti, egész oldalas, fekete-fehér, feliratozott fotókkal és egy fekete-fehér rajzzal illusztrált kötet. A könyvet az Athenaeum Rt. nyomtatta Budapesten. Az előzéklapon és néhány lapon régi tulajdonosi bélyegzés, az előzéklapon, az előlapon és a címlapon tollal beírt számjelzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, tematizált illusztrációval (medve) ellátott címfedéllel, feliratozott, kissé kopott könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, egy tollal megjelölt lappal, hiánytalan állapotban, kiadói borítófedél nélkül.
Maderspach Viktor (Iszkrony, 1875. február 11. – Budapest, 1941. október 4.) erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen végezte. Később a család Hunyad vármegyei birtokainak irányításával foglalkozott. Elismert mérnök, kiváló sportoló és tapasztalt vadász. A magyar mellett kiválóan beszélt németül, románul, angolul, olaszul, franciául és törökül is. Az első világháborúban a fronton harcolt, majd gerillacsapatot vezetett az erdélyi román betörés idején a Retyezát és Páring hegységekben, a Kudzsiri-havasokban, valamint a Vulkán-hegységben (erről írta Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig c. könyvét). Az államfordulat után Romániában maradt, 1921-ben egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, ennek történetét Menekülésem Erdélyből című könyvében írta le (először a Magyarság, majd a Soproni Szemle közölte). A nyugat-magyarországi felkelésben is részt vett, a nagy jelentőségű második ágfalvi összecsapás egyik parancsnoka volt. Legitimistaként részt vett a budaörsi csatában is, ahol megsebesült, majd fogságba került. Később mérnökként dolgozott, valamint az írásaiból élt Székesfehérvár mellett és Mátyásföldön. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban is. Teherautója felborulásakor szerzett sérüléseibe halt bele.