Központi Antiquariat

162. Könyvárverés

II. Miksa császár és magyar király levele Liszthy János (?–1577) veszprémi püspök, alkancellár részére (Linz, 1568. december 11.), amelyben közli Liszthyvel, hogy egy, a Magyar Kamarán fogalmazott, Miksa által aláírt parancslevelet küld neki, amelyben felszólítja Zemplén vármegyét, hogy álljon el Tegenyey özvegyének lánya ügyében hozott ítélettől. Kéri Liszthyt, hogy amint lehet, állítsa ki az oklevelet és küldje vissza a Kamarának Miksa aláírásával és más hivatalviselők ellenjegyzéseivel. Külzetén címzéssel és Miksa papírfelzetes viaszpecsétjével. Foltos, sérült, több helyen a szöveget is érintő kisebb hiánnyal.
Az említett Tegenyey-család már 1562-ben is előkerült Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben, feltehetőleg az ekkor említett Tegenyey Tamás özvegye, Zsófia asszony és lánya, Ilona ugyanazok a személyek, akiket II. Miksa is említ Liszhtynek írt levelében. A Tegenyeyekkel Dobó István egri várkapitány is összetűzésbe került, a velük szembeni hatalmaskodás miatt ítélték halálra Dobót, ami az egri ostrom idején is érvényben volt és a későbbiekben is kihatott Dobó pályájára.
Liszthy 1553-tól kancelláriai titkár, majd 1568 júniusától alkancellár, jelen dokumentum tehát alkancellárságának kezdeti időszakára esik. 1561-es megözvegyülése után világi hivatalait megtartva veszprémi, majd 1573-tól győri püspök. 1563-ban részt vett Miksa koronázásán, erről írt műve (Commentariolus de Coronatione Maximiliani II.) az egyik legismertebb munkája. Ezen kívül nevéhez kötődik, hogy az 1569. évi pozsonyi országgyűlésen magyarul mondott beszédet az uralkodó előtt Dobó István és Balassa János ügyében, akiket előző évben a király parancsára árulás vádjával börtönbe vettetett. Jelentőségét növeli továbbá, hogy aktív szerepe volt a speyeri egyezmény (1570/71) megkötésében.
Hozzá: Miksa levelének modern, 20. századi átírása (gépirat) és regesztája, kisebb pontatlanságokkal, két példányban.