Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 11. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1906, Singer és Wolfner (Márkus Samu, Budapest), 121 p. + [6] p. + [4] t.: ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Fehér Anna. Betyár-történet 3 felvonásban. Írta: Gárdonyi Géza.
A kötet címlapján a szerző, Gárdonyi Géza névre szóló dedikációja olvasható:

Lipcsey Erzsébet kisasszonynak öreg barátja: Gárdonyi Géza

A dedikáció íróját nem kell bemutatni. Az ajánlás címzettje azonban nem irodalmi személy, viszont nagyon közel állt az irodalomhoz: köztiszteletben álló családjának több tagja is írással foglalkozott, és mivel ráadásul Egerben éltek, közeli kapcsolatban álltak Gárdonyival.
A Lipcsey család Hunyadi Mátyásig tudta visszavezetni a vérvonalat, nemesi előnevük bilkei volt. Generációkra visszamenőleg vezető szerepet töltöttek be Eger közigazgatásában. A címzett édesapja, Lipcsey Péter kormányfőtanácsos és Eger közjegyzője, emellett – ahogy a sajtó is megírta – „Gárdonyi Gézának barátja volt és nagy tisztelője” ([e.m.] Egy munkában eltöltött élet… Egri Népújság, 1929. febr. 16. 3.)
Erzsébetnek több testvére közül az egyik bátyja, Lipcsey Ádám (1864–1910) író, újságíró volt. Ő a budapesti jogi egyetem elvégzése után 1888-ban Szegeden lett újságíró. Gárdonyi ugyanekkor szintén a dél-alföldi városban élt és dolgozott hírlapíróként – Gárdonyi és Lipcsey találkozása törvényszerű volt. Lipcsey Ádám életében öt kötete jelent meg. Egy sajtóafférjukra visszaemlékezve Ady Endre is elismerően írt róla. „Még szégyenlem is, hogy szegény Ádámmal gorombáskodnom kellett, de hát őt nagyon tiszteltem és szerettem, s valóban fájt a bántása”.
Lipcsey Erzsébet 1907. november 24-én Egerben férjhez ment Gagyhy Déneshez (1873–1923) akkor pozsonyi főreáliskolai tanárhoz, aki íróként is ismert volt már akkor. (Pesti Napló, 1907. nov. 27. 11.) Így férje lett a második író Erzsébet családjában. Gagyhy a házasság előtt többfelé élt, amerre vezényelték tanárként, oda költözött – tanított pl. Szegeden is –, így 1907-től Erzsébet férjével szintén Pozsonyban élt. 1909-ben költöztek Budapestre – immár véglegesen letelepedve ott. Egy 1912-es irat szerint címük: IX. Bakáts u. 3., és Lipcsey Erzsébet foglalkozásaként is tanárt tüntettek föl. Lányuk, Lipcsey Éva Mária, 1935-ben Szentkirályi Ede tüzérfőhadnagy felesége lett. (Budapesti Hírlap, 1935. szept. 15. 16.)
Maga a könyv sem egy „átlagos” mű. Gárdonyi legismertebb könyve, az Egri csillagok mellett minden más munkája mintha másodlagos lenne, és kevesen tudják, hogy „az egri remete” nemcsak regényíró, de színpadi szerző is volt.
A Fehér Annát Gárdonyi 1905 elején, kifejezetten Fedák Sári részére írta. A darab bemutatója 1905. november 24-én volt a Király Színházban, de szerzője csak mérsékelt sikert aratott vele. A korabeli színikritikusok és az operettekhez szokott-szoktatott nézők nemigen tudtak mit kezdeni Gárdonyi műfaji újításával: a 19 századi népszínmű helyett 20. századi népdrámát alkotott. Újítását félig meg nem értés fogadta, pedig a Fehér Anna nagyon is „korszerű” darab volt: az 1905-ös esztendő jelentős fordulat a magyar népi hagyományokhoz való fordulásban, hiszen ekkor indul első gyűjtő útjára Kodály Zoltán, majd nem sokkal később Bartók Béla. A népi figura, a betyár alakja sem volt ismeretlen a magyar irodalomban, elég csak Rózsa Sándorra gondolni, de Gárdonyi előtt írt betyár-történetet pl. Petőfi Sándor, Eötvös József, Tömörkény István is.
Gárdonyi azonban annyira népszerű író volt, hogy még a felemás fogadtatású dráma szinte azonnal a színpadi bemutató után megjelent könyv alakban is: bár 1906-os kiadási évvel látott napvilágot, korabeli szokás szerint már előző év karácsonyán kapni lehetett (Corvina, 1905. dec. 20. 223.).
Egy évvel később, 1907. április 7-én bemutatták Egerben is – ekkor bizonyosan látta a Lipcsey-család –, majd év végén, amikor életmű-sorozatban kiadták Gárdonyi munkáit húsz kötetben, a 18. kötet – A Fekete nap c. színmű mellett – szintén tartalmazta a darabot. (Az író tényleg annyira népszerű volt, hogy a meghirdetett sorozat 19. és 20. darabja ekkor még kész sem volt: „Két újabb kötet”, előlegezte meg neki kiadója, a Singer és Wolfner. [Új Idők 1907. nov. 3. 459.])
Az író nem keltezte ajánló sorait, így leginkább a könyv megjelenési idejéből következtethetünk rá: az író és a Lipcsey család közötti közeli barátság miatt Erzsébet nagy valószínűséggel az elsők között kaphatott belőle.
Általánosságban kijelenthető, hogy Gárdonyi kézjegyei ritkán bukkannak föl árveréseken, az egri „remetelét” miatt viszonylag keveset dedikált. Ennek a kevés dedikációnak egyike a Lipcsey Erzsébetnek ajánlott Fehér Anna – Gárdonyinak ebből a kötetéből az utóbbi évtizedekben nem került kalapács alá dedikált példány.

Négy fekete-fehér egész oldalas képpel illusztrált, korabeli könyvreklámokkal kiegészített kiadás. A kötetet nyomtatta: Márkus Samu, Budapesten.
Könyvkötői egész vászonkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, az egykori feliratozott gerinc-vignetta egy részét tartalmazó, sérült könyvgerinccel, tiszta, megóvott belívekkel hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.