Virag Judit Gallery and Auction House

(5) Tavaszi aukció

Olaj, vászon, 69,5x46,5 cm
Jelezve jobbra fent: Ferenczy K.

Reprodukálva:
-Új Művészet, 1993 március, 59.

Nagybányán a modellfestéshez a festők leggyakrabban a cigányokat alkalmazták. Szinte nincs festőnk, akinek ne lenne egy-egy képe, amelyhez az egzotikus arcú, rendkívül színes ruházatú, szép cigánylányokat, asszonyokat vagy a kemény vonású, az élet által megviselt férfiembereket kért fel modellnek. Iványi Grünwald Béla cigánylányokat ültetett, Gauiguin Tahitiban készült festményei nyomán, a Lápos partjára (Máramaros Megyei Múzeum, 191.). Réti István a műterem zárt falai között festette meg az ágy szélén ülő fiatal cigánylányt (Magyar Nemzeti Galéria 58.44 T). Thorma János szintén inkábba műterembe hívta modelljeit (Ernst Múzeum 1917), de szívesen festette meg a cigánysort is. Cigányutca című festményein a népes cigánycsaládok tűnnek fel. (Magyar Nemzeti Galéria 1996/468) A fiatalabb, neós művészek követtéka példát. Perlrott Csaba Vilmos ugyanott járt a cigánysoron, ahol Thorma és a cigánylányok ruházatának gazdagsága őt is rabul ejtette. (Türr István Múzeum Baja, 69.3.18.) Ziffer Sándor pihenő modelljei szintén cigánylányok. (Magántulajdon). Tihanyi Lajos egyik 1908-as festményének a Cigánymadonna címet adta. (Janus Pannonius Múzeum 63.679)
Aktfestésre modell nélkül nemigen vállalkozik művész. A családtagok, rokonok, ismerősök, ha vállalkoznak is arra, hogy modelljei legyenek egy-egy festménynek, ritkán kaphatók aktfestéshez. Ahogy az időben haladunk előre, egyre természetesebbé válik, hogy feleségek, barátnők akthoz is modellt állnak - gondoljunk csak például Vörös Géza vagy ifj. Czene Béla festményeire -, de Nagybányán ez még nem volt természetes. A cigánylányok és férfiak voltak azok, akik nem féltették erkölcseiket, és a pénzkeresés természetes forrását látták a modellkedésben. Hogy mezítelenül is meg merték mutatni magukat, nem feslettségük jele volt, amit az is bizonyít, hogy megjelenésük a képeken sosem kihívó, gyakran a szégyenérzet is sugárzik tekintetükből, mozdulataikból. Thorma Hegedülő cigány pár című képének asszonya szomorúan lesüti szemét (Magántulajdon), Tihanyi férfi cigánymodelljei közömbösen, érzelmek nélkül, feladatot teljesítve néznek festőjükre. (Blitz 1993 december, 150.) Ferenczy Károly félakt ábrázolása is ebbe a sorba állítható.
Ferenczy Károly 1901 -ben festett először, címével is jelzett cigánytémát. Cigányok és Útszéli cigányok című olajképein a szép cigánylányt, a kártyavető cigányasszonyt, a hegedülő cigányfiút örökítette meg. 1904-ben az öreg és a fiatal cigány férfi kettős portréja került ki a keze alól, 1906-ban pedig a cigányokat lopott gyermekkel festette meg. 1912-1913-ban Vörös hátteres női akt című képéről nem lehet megállapítani, hogy cigánylány volt-e a modellje, hiszen Ferenczy nem csak cigányokat alkalmazott. Az egyik háttal ülő női aktja például szőke kontyot visel. A festő gyakran megfordult ekkortájt a színészek, cirkuszosok között - Artista pár, Artisták című képei ekkor keletkeztek, - így az is lehet, hogy ebből a közegből szerzett modelleket. 1915-ben és 1916-ban, két utolsó alkotói évében azonban egyértelműen a cigánylányok voltak modelljei. 1915-ből való Alvó cigánylánya és Cigánylány című, egy fekvő és egy széken ülő aktot ábrázoló festménye, valamint az aukción szereplő Félakt című képe.
Az Alvó cigánylány (MNG) Genthon István szavaival "vörös kasmírkendőn fél aktban fekszik, kék háttér előtt". Ugyanez a lány jelenik meg a Félakt című festményen, amely a korábbi a kettő közül. Az alvó lány motívumát felhasználva a festőt a gazdag enteriőr formavilága, a színek variációi, a kontrasztokkal elérhető hatás kibontásának feladata kötötte le. Láthatóan örömét lelte az adódó alkalomban, hogy módjában áll úgy megfesteni az emberi testet, hogy az levetkezte az ébrenlétből fakadó valamennyi gátlását, feszültségét. A korábbi festmény ennek pontosan az ellentéte. Ferenczy a képen azt a szégyenérzetet örökítette meg, amelymodelljét hatalmába kerítette, amikor hogy megszolgáljon pénzéért, kibújt ruhájából.

M.V.