2025. Sep. 09., Tuesday
External online auction

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
XXXVI. Online árverés

11-08-2021 17:00 - 22-08-2021 20:00

 
225.
tétel

Hazafi Verai János Hazafi Verai János „Budapesti Emléklap 1894” című ünnepi rigmusa (Aprónyomtatvány)

Hazafi Verai János Hazafi Verai János „Budapesti Emléklap 1894” című ünnepi rigmusa (Aprónyomtatvány)

[Aprónyomtatvány] Hazafi Verai János (1841–1905), a leghíresebb magyar fűzfapoéta „Budapesti Emléklap 1894.” című, valamint további három költeménye egy nyomtatott levél mindkét oldalán.Budapest, [1894]. Bartalis Imre...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

225. item
Hazafi Verai János Hazafi Verai János „Budapesti Emléklap 1894” című ünnepi rigmusa (Aprónyomtatvány)
[Aprónyomtatvány] Hazafi Verai János (1841–1905), a leghíresebb magyar fűzfapoéta „Budapesti Emléklap 1894.” című, valamint további három költeménye egy nyomtatott levél mindkét oldalán.
Budapest, [1894]. Bartalis Imre könyvnyomdája. Egy levél, mérete: 250x172 mm.
A nyomtatvány a következő költeményeket tartalmazza: Budapesti emléklap 1894. Felséges királyi családból, Mária Anna királynéért volt gyászos isteni tisztelet, Budán a Mátyás templomban 1894. május 4-én. – A virágkorzó emlékére írtam örömömben. – Országra szóló emléklap 1894. Írtam a Fiumei országos dalárda ünnepély emlékére. – Éljenek a horvát hazafiak.
Hazafi Verai János földműves volt, majd vasúti bakter, uradalmi csősz, utóbb „kinevezte” magát költőnek. A hetvenes évektől gyalogszerrel házalta végig az országot és árulta színes cédulákra nyomtatott alkalmi rigmusait. Pesten az 1880-as években tűnt fel, nemzeti viseletben járta a várost. „Megróvási kalandjai”-nak nevezett kötekedő szerzeményeivel főleg a közéleti személyiségeket verselte ki. A verseivel szerzett pénzen falusi házat szerzett, eljutott Párizsba is. Neve a mindent megverselő fűzfapoéta szimbólumává vált.
Halála után Ady Endre így emlékezett meg róla a Budapesti Napló 1905. július 19-i számában: „Meghalt a derék János. Az öreg János. A vidám János. A halál nem ijedt meg a verseitől. Elvitte a költőt. A magyar géniusz együgyű gyermeke volt. Az volt. Nem volt hülye. Nem volt balgatag. Primitív magyar művész volt. Őrjítően tipikus magyar. […] Neki jönnie kellett. Reá szükség volt. Ő lelkekből született. Honi lelkekből. Terjedelmes lélekmezők vannak a magyar globuson, melyeknek ő volt a halma. Sokan ezt szégyellhetik, de így van. János érkezett, élt, mert kellett ő a durva tréfakedvnek, a szimplicitásnak, az ízléstelenségnek. Őse is élt bizonyára már akkor, mikor a turáni mezőkön kóborogtak eleink. Éppen olyan lehetett, mint ő. Konzerváltuk, mert mi jól tudunk konzerválni.”
Kifogástalan állapotú, rendkívül ritka lap.