Múzeum Antikvárium

31. árverés

Szerk. Radnóti Dezső (1896-1902), Szádeczky Lajos (1911-15), Kerekes Zoltán (1916), Karl János (1917), Orosz Endre (1930-33), Ferenczi Sándor (1933-35), Tulogdy János (1936-37), Szabó T. Attila (1937-38), Bogdán István (1939-40), Balogh Ernő (1941), ifj. Xántus János (1942-45), Vámszer Géza és Erdélyi Sándor (1946-48). V. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1896. E.K.E. 148+[4] p.
VI. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1897. E.K.E. [4]+168 p.
VII. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1898. E.K.E. 108+[4] p.+1 t. (emléklap Erzsébet királyné halála alkalmából).
Hozzákötve:
A mi fürdőink. Az «Erdély» fürdőügyi melléklete. I. évf. 1–4. sz. 28 p.; Erdély népei. Az «Erdély» néprajzi melléklete. I. évf. 1-9. sz. 32 p.; Kerékpáros turista. Az «Erdély» kerékpáros melléklete. I. évf. [1. sz.] 8 p.
VIII. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1899. E.K.E. 88+[4] p.
Hozzákötve:
A mi fürdőink. Az «Erdély» fürdőügyi melléklete. II. évf. 1–3. sz. 48 p.; Erdély népei. Az «Erdély» néprajzi melléklete. II. évf. 1–3. sz. 60 p.
IX. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1900. E.K.E. 112+[4] p.
Hozzákötve:
Kerékpáros turista. Az «Erdély» kerékpáros melléklete. II. évf. 1-2 sz. 20 p.; Erdély népei. Az «Erdély» néprajzi melléklete. III. évf. 1-3 sz. 32 p.; A mi fürdőink. Az «Erdély» fürdőügyi melléklete. [III. évf.] 1-2. sz. 20 p.
X. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1901. E.K.E. 104+[4] p.
Hozzákötve:
Erdély népei. Az «Erdély» néprajzi melléklete. IV. évf. 1-2. sz. 32 p.; A mi fürdőink. Az «Erdély» fürdőügyi melléklete. [IV. évf.] 1. sz. 8 p.
XI. évf. 1–12. sz. Kolozsvár, 1902. E.K.E. 88+[4] p.
Hozzákötve:
Erdély népei. Az «Erdély» néprajzi melléklete. V. évf. 1. sz. 8 p.; A mi fürdőink. Az «Erdély» fürdőügyi melléklete. [V. évf.] 1-2. sz. 32 p. Az első néhány szám alja sav-foltos.
Fenti 7 évfolyam egységes modern félvászon kötésben, az eredeti borítók bekötve.

XX. évf. 6-12. (7) sz. Kolozsvár, 1911. E.K.E. 81-194+[1] p.+reklám.
XXI. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1912. E.K.E. 192 p.
XXII. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1913. E.K.E. 212+[2] p.
XXIII. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1914. E.K.E. 114+[4] p. (az utolsó szám rozsdafoltos.).
XXIV. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1915. E.K.E. 58+[2] p.
XXV. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1916. E.K.E. 32 p.
XXVI. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1917. E.K.E. 40+[4] p.
XVII. évf. 1-12. sz. Kolozsvár, 1930. E.K.E. 36+42+48+32 p.
Az 1. sz. borítója leszakadt.
Hozzá tartozik:
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület módosított Alapszabályai 1929. 10 p., valamint ugyanez románul. 8 p.
XXVIII. évf. 1-12. sz. Cluj-Kolozsvár, 1931. E.K.E. 144 p.
XXIX. évf. 1-12. sz. Cluj-Kolozsvár, 1932. E.K.E. 132+[4] p.
XXX. évf. 1-12. sz. Cluj-Kolozsvár, 1933. E.K.E. 40+24+24+24+24+[4] p.
XXXI. évf. 1-12. sz. Cluj-Kolozsvár, 1934. E.K.E. 112+[4] p.
XXXII. évf. 1-12. sz. Cluj-Kolozsvár, 1935. E.K.E. 104+[4] p.
XXXIII. 1-12. sz. Transzilvánia. Honismertető folyóirat. A Transzilvániai Kárpát-Egyesület és Múzeumának értesítője. Cluj-Kolozsvár, 1936. T.K.E. 84+[1] p.
XXXIV. évf. 1-12. sz. [az első két összevont szám Transzilvánia, az 5-6. számtól (május-junius), ismét Erdély címre vált vissza. Cluj-Kolozsvár, 1937. T.K.E.-E.K.E. 128+[4] p.
XXXV. évf. 1-12. sz. Kolozsvár-Cluj, 1838. E.K.E. 172+[4] p
XXXVI. évf. 1-6. sz. (teljes év) (Kolozsvár), 1939. E.K.E. 127+[5] p.
XXXVII. évf. 1-12 sz. (Cluj-Kolozsvár), 1940. E.K.E. 183+[1] p.
XXXVIII. évf. 1-12 sz. (Kolozsvár), 1941. E.K.E. 192+[4] p.
XXXIX. évf. 1-12. sz. (Kolozsvár), 1942. E.K.E. 192 p.
XL. évf. 1-12. sz. (Kolozsvár), 1943. E.K.E. 192 p.
XLI. évf. 1-8. sz. (csak szeptemberig jelent meg, teljes év) (Kolozsvár), 1944. E.K.E. 136+[4] p.
XLII. évf. 1-6.+karácsonyi sz. (május-október) Erdély. Az Erdélyi Népi Kárpát Egyesület folyóirata. Cluj-Kolozsvár, 1945. E.N.K.E. 108 p.
[XLIII]. évf. 1-4. sz. (Cluj-Kolozsvár), 1946. E.N.K.E. 22+22+22+22 p.
XLIV. évf. 1 sz. (jan.-dec.). Cluj-Kolozsvár, 1947. E.N.K.E. 40 p.
XL[V]. évf. 1. sz. (jan.-febr.). (Cluj-Kolozsvár), 1948. E.N.K.E. 24 p.
1911-1948-ig az egyes évfolyamok tűzött füzetekben, eredeti borítókkal.

„A turisztikai célokat előtérbe helyezve fogalmazta meg az E.K.E. a maga célkitűzéseit. Eszerint „az E.K.E. célja: Magyarország erdélyi részeinek turisztikai kiművelése, az országrész természeti szépségeinek ismertetése és honismertető adatainak teijesztése és különösen fürdőinek érdekében a hazai és külföldi személyforgalom emelé- se."17 Az E.K.E. alapszabályait már néhány év múlva újrafogalmazták, s ebben lényegesen kibővítették a célokat: a terület általánosabb jellegű fejlesztését helyezték középpontba, s bár politikával továbbra sem foglalkoztak, nevesítették azt, hogy esetükben a magyar nemzetiség szerveződéséről van szó. Az egyesület működési körét változatlanul Magyarország erdélyi részeire irányozta, s szándékaik e területen „a turistasági, fürdőügyi, idegenforgalmi s ezekkel szoros kapcsolatban a közgazdasági és közművelődési érdekek felkarolása és előmozdítása. Az egyesület működési köre kiterjed egész Erdélyre, de legfőképpen a magyarság lakta vidékekre és különösen Székelyföldre."
A folyóirat természettudományi, földrajzi, földtani tanulmányokat, természetjárási leírásokat, turisztikai érdekességeket közölt, jelentős természetjárók életéről írt. Találunk lapjain a természettel kapcsolatos irodalmi írásokat, így Ady, Reményik Sándor és Áprily Lajos verseit, Nyírő József elbeszélését, Jancsó Elemértől nyugati úti jegyzetet.