Szőnyi Antiquariat

Fair Partner ✔
50. (jubileumi) árverés

mellyben a római apostoli pápisták igaz öröme és reménysége bé-rekeszttetnek, az-az Fejtegető valóságok, mellyek 1718-ban nemes Soprony városa catholicus pápista rendeitől német nyelven világossára adattak Bétsben, nemzetünk kedvéért pedig 1719-ben magyarrá fordíttattak és ... Francz Mátyás ... költségével ki-nyomtattak tudni-illik egy új jubilaeomi öröm ének ellen, melly a’ lutherános vallás 200dik esztendeje jubilaeumos innepe napján, a Sopronyi Ekklesia Imádságos Házában ... énekeltetett és Ratisbonában ki-is nyomtattatott.
Kassa, 1719. Akadémiai bet. 3 sztl. lev. 258 l. 4 sztl. lev. 163 mm.
Magyar Athenasában Bod Péter a Sopronyi piros tyukmonyt a névtelen könyvek közé sorolta, vagyis abba a csoportba, amelyeknek szerzőit nem jelzi a címoldal. A címleírás után Bod Péter szarkasztikus megjegyzést fűzött: Valami Jubiléusra írott magyar versek ellen tojták ezt a’ piros tojást, hihető a’ nagy erőlködésben veresedett-meg. Bod valószínű nem volt tisztában a mű keletkezéstörténetével, tudniillik a vers eredetileg német nyelven született a reformáció 200. jubileumát ünneplő soproni evangélikusok számára. A Sopronyi piros tyukmony létrejöttének körülménye rendhagyó, ugyanis a vitát kiváltó jubileumi vers és a vitairat szerzője, a lutheránus apa és a katolikussá konvertált fiú kerültek vitahelyzetbe, ilyenformán katolikus-protestáns irányultságú polémiáról beszélhetünk. A jubileumi vers azonban távolról sem polemizáló szándékkal készült. A reformáció bicentenáriumára Dobner Ferdinand (1659–1730) Sopron hitbuzgó, evangélikus polgármestere Luthert és a reformációt magasztaló, német nyelvű alkalmi költeményt írt Wie alt ist Luthers Lehr? címmel. Erre a versre született válaszul először német nyelven az Ödenburgerisches rothes Ay című vitairat, amelyet Bécsben 1718-ban nyomtattak ki. A következő évben a vitairatot lefordították magyar nyelvre, és Sopronyi piros tyukmony címen a kassai jezsuiták nyomdájában kinyomtatták. A munka névtelenül jelent meg, szerzője viszont ismert: Dobner Ábrahám Egyed (1693–17??), Dobner Ferdinánd fia. A soproni születésű Dobner Ferdinánd egyetemi tanulmányait 1675-től az altdorfi egyetemen, 1678–1679 között pedig Jénában folytatta. Hazatérése után Sopron városának vezetésében különböző tisztségeket töltött be: a belső tanács tagja lett (1689), városbíró (1698–1699) majd hosszú ideig Sopron polgármestereként tevékenykedett. (Részlet Rácz Emese /Kolozsvár/: A reformáció 1717-es évfordulójára írt vitairatról c. tanulmányából.)
Korabeli, kopottas, kissé sérült félpergamen-kötésben, igen ritka!