Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, [1947], Szent István-Társulat kiadása (Stephaneum Nyomda, Bp.), 170 p. + [1] p.
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Szép koszorú. Regényes elbeszélések régi magyar búcsújáró helyekről. Írta: Dénes Gizella.
A címlapon a szerző, Dénes Gizella tollal beírt, könyvnapi aláírása látható: "Könyvnap. 1947. Dénes Gizella".
Mindszenty József bíboros-hercegprímásnak "Első csendesítés a múltnak harangjával" c. előszavával, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a Stephaneum Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott könyvdísszel ellátott, mintás címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, két színnel feliratozott, színes, egész oldalas illusztrációval ellátott, kissé sérült, hiányos, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Dénes Gizella /szül. Deutsch Gizella Anna/ (Ócsárd, 1897. június 25. – Pécs, 1975. november 24.) magyar író, újságíró. Fiatal korában sokat időzött Mecsekjánosiban rokonánál, a helybeli plébánosnál, ennek emlékét tábla őrzi a ma már Komlóhoz tartozó településen. Az itt töltött idők és baranyai származása miatt is jól ismerte és írásaiban gyakran meg is jelenítette ennek a vidéknek a legendáit és korai történeteit. Pécsett jelennek meg első írásai a helybeli sajtótermékekben az 1920-as évek elején. A harmincas évektől kezdve egyre gyakrabban publikál fővárosi, főleg katolikus napilapokban és folyóiratokban. Életművének túlnyomó része 1944 előtt jelent meg. Közismertek a regényei (ifjúsági, felnőtteknek szóló és történelmi regények), de emellett színvonalas riportokat, visszaemlékezéseket és irodalmi tanulmányokat is írt. Regényeinek témáját Baranya múltjából kölcsönözte.
"Dénes Gizella regényeiben szívesen fordul a nép felé, annak életét jelenítve meg a szépirodalom segítségével. Ez a könyve is népi érdekű alkotás. A régi magyar búcsújáró helyek történetét, eredetét, a hozzájuk fűződő legendákat dolgozza fel változatos elbeszélésekben. A magyar nép lelki életének sajátos világa tárul fel ezekben a vallásos hitéből sarjadzott legendákban, melyek a történelem, az Istenhit és a teremtő költészet együttes ihletésére születtek. Az írónő e legendák hangulatához és szemléletmódjához híven alkalmazkodva írja meg érdekkeltően vonzó elbeszéléseit." - írta a műről a Corvina c. hetilap (1947/70. évfolyam/Könyvnapi szám 1.).