Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1975, Illés Endre aláírt levele Boldizsár Iván számára, [1] p.
Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójának levele Boldizsár Iván író számára.
A gépelt levél alján Illés Endre író, kiadóigazgató tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: Boldizsár Iván író értesítése arról, hogy Halálaim c. novelláskötete elnyerte a Szépirodalmi Könyvkiadó nívódíját.
Gépelt, a feladó megadásával (Szépirodalmi Könyvkiadó Igazgató), keltezéssel (Budapest, 1975. március 18.) és iktatószámmal (I/115/1975) ellátott, ceruzával írt "R"-jelzéssel kiegészített, hivatalos levél, kissé foltos állapotban, a lap alján apró – a levél tartalmát nem érintő – sérüléssel.
A levél aláírója Illés Endre (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 22.) Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, könyvkiadó, műfordító. Első elbeszéléseit a Pesti Napló és Az Est közölte, majd a Nyugatban publikált esszéket és kritikákat. 1938-ban már a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetőjeként dolgozott, de a kiadó 1950-es államosítása után eltávolították állásából, és egy ideig a kiadó műszaki osztályán alkalmazták. 1957-ben lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, amely tisztségét egészen haláláig betöltötte. Nevéhez fűződik a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, a Magyar Remekírók című, több mint száz kötetes sorozat tervének a kidolgozása és elindítása 1973-ban. A magyar irodalom klasszikusainak ez a kiadássorozata csaknem húsz éven át folytatódott (1973-1991), az ismert nagyok munkái mellett helyet adva a lappangó kincseknek is.
A levél címzettje Boldizsár Iván (Budapest, 1912. október 30. – Budapest, 1988. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas író, újságíró, műfordító. Fiatalon részt vett a Nyugat harmadik nemzedékének lapalapítási kísérleteiben, majd miután érdeklődése egyre inkább a társadalmi kérdések felé irányult, falukutatásba kezdett. Neve a Dániáról szóló, 1940-ben megjelent faluszociológiai könyve révén vált híressé (A gazdag parasztok országa). Újságíróként dolgozott az Új Nemzedék és a Nemzeti Újság c. lapoknál, 1938-tól szerkesztő volt a Pester Lloydnál. A második világháborúban behívták katonának, megjárta a keleti frontot. 1945 után ismét újságíró, 1951 és 1955 között a Magyar Nemzet szerkesztője volt. 1970-ben a Magyar Pen Club elnöke, 1984-ben a Nemzetközi Pen Club elnökévé választották. Írói, újságírói működése mellett közéleti tevékenységet is folytatott, aktív szerepet vállalt a ',45 utáni rendszer kiépülésében.