73. tétel
Dedek Crescens Lajos/Hock János: Klasszikus Arany Biblia I-II. (Olvasatlan, kiadói állapotban, védődobozos példány, Családi krónika melléklettel)
Lipcse-Budapest-Bécs, 1897, Klasszikus-Arany-Biblia Vállalat (Pallas Rt. nyomdája - Könyv-, Kő- és Műnyomda Herzig Miksa és Társa), [14] p. + VII p. + 538 p. + [126] t., ill. (összevont oldalszám) + 1 mell. (Családi Krónika)
Első kiadás. Klasszikus Arany Biblia. Az üdvnek ó- és új-szövetségi történelme rendszeres előadásban I-II. (egységes külön kötetekben). Védődobozos példány, kitöltetlen Családi Krónika melléklettel.
- I. kötet: Az üdvnek ó-szövetségi történelme. Írta: Dedek Crescens Lajos, Esztergom főegyházmegyei áldozó pap. Előszóval ellátta: Vaszary Kolos, bíboros érsek, Magyarország herczegprímása.
Lipcse-Budapest-Bécs, 1897, Klasszikus-Arany-Biblia Vállalat, [6] p. + III p. + 268 p. + [61] t., ill. - II. kötet: Az üdvnek új-szövetségi történelme. Írta: Hock János, Veszprém egyházmegyei áldozó pap. Előszóval ellátta: Császka György, kalocsai érsek, val. belső titkos tanácsos.
Lipcse-Budapest-Bécs, 1897, Klasszikus-Arany-Biblia Vállalat, [8] p. + IV p. + 270 p. + [65] t., ill.
Összesen 126, klasszikus mesterek alkotásai után készült, színes, részben hártyapapírral védett képtáblával, valamint fekete-fehér, szövegközti, fejezetkezdő és -záró rajzokkal, továbbá díszes iniciálékkal illusztrált, kötetenkénti tartalom- és képjegyzékkel ellátott, a második kötetben további egy,
József főherceg védnökségéről megemlékező, díszes, hártyapapírral védett táblával kiegészített kiadás.
Különálló mellékletként a kötetekhez tartozik a
Klasszikus Arany Biblia Családi Krónikája gazdagon illusztrált, díszes keretezéssel ellátott, makulátlan belívekkel, kiadói aranyozott feliratozású címfedéllel, vászon könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A nyomdai munkálatokat a Pallas Részvénytársaság nyomdája, valamint a Herzig Miksa és Társa Könyv-, Kő- és Műnyomda végezte.
Kiadói, gazdagon aranyozott, dombornyomással díszített bőr díszkötésben lévő példányok, a kötéstáblákon festett címképpel, a címfedél sarkainál veretes, rézből készült, eredeti zöld üveggyöngy berakásos díszekkel, eredeti feliratozott gazdagon díszített könyvgerinccel, dombornyomott mintával díszített hátlappal, rézcsattal, színes, díszítő motívumokkal gazdagon illusztrált kiadói előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, díszítő motívumokkal keretezett belívekkel, hiánytalan, gyönyörű, makulátlan állapotban.
Kiadói egész vászon borítású, feliratozatlan, gazdagon díszített belső béleléssel ellátott védődobozokban megőrzött példányok. A második kötet védődobozában rejtett rekesz található, mely a Családi Krónika tároló rekesze.
A védődobozok miatt valószínűleg fény sem érte a köteteket ezért tudták megőrizni szinte nyomdai állapotukat.
Az először 1897-ben megjelenő
Klasszikus Arany Biblia volt
az első olyan hazai bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak. A Szentírás szövegének elbeszélő átiratát, valamint a Bibliára vonatkozó történelmi és teológiai ismereteket is közlő kötetpár igazi jelentőségét az egész oldalas, színes illusztrációk: a híres festőművészek (pl.: Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt, stb.) bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói adták. A páratlan díszmű rangját tovább emelte, hogy abban a címlap
a legszebb Korvin-Kodexek egyikének hű mása." Egy korabeli előfizetési felhívásban a következőképp fogalmaztak az akkor még megjelenés előtt álló mű jelentőségéről:
"A kultúra és az irodalom magas fokán álló népek mindegyikének nyelvén jelentek meg művek, melyeknek feladata az volt, hogy a szent iratokat oly kiállításban mutassák be, mely ama nagy jelentőségnek, mellyel a Biblia az emberiségre nézve bír és azon előkelő helynek, melyet a könyvek között elfoglal, megfeleljen. A magyar nemzet eddig sajnosan nélkülözött ily művet. Ezen hiányt fogja pótolni a Klasszikus Arany Biblia, melynek szövege az Üdv ó- és uj-szövetségi történelmet mutatja be rendszeres előadásban. [...] A mű technikai kiállítása oly fényes, hogy bízvást elmondhatjuk, miszerint a magyar irodalom most oly bibliai díszmunkával bir, amelyhez hasonlóval is alig bir más nemzet." (Budapesti Hírlap, 16. évf./287. sz., 1896. okt. 18., 23.)"