aukciósház |
Múzeum Antikvárium |
aukció dátuma |
2017.05.12. 19:08 |
aukció címe |
Tavaszi árverés |
aukció kiállítás ideje |
2017. május 2-től 11-ig |
aukció elérhetőségek |
+36-1-317-50-23 | info@muzeumantikvarium.hu | www.muzeumantikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2017-05-12/tavaszi-arveres-d2 |
7. tétel
CZVITTINGER (Dávid) Davidus: Specimen Hungariae Literatae, virorum eruditione clarorum natione Hungarorum, Dalmatarum, Croatarum, Slavorum, atque Transylvanorum, vitas, scripta, elogia et censuras ordine alphabetico exhibens.
Francofurti et Lipsiae, 1711. Typ. Guil. Kohlesii, Univ. Altdorf. [14]+408+80+[4] p.
Czvittinger Dávid (1680-1743) nagy hatású írói lexikonában - mely a magyarországi írók első betűrendes katalógusa - közel 300 magyarországi literátor adatait (életrajzuk, műveik címjegyzéke, a róluk szóló vélemények) gyűjtötte össze; javarészük tudós és író, de akad köztük irodalompártoló is. „Több német városban folytatott tanulmányokat, 1701-től Altdorfban tanult. Az itt töltött évtized eredménye a Specimen. Műve voltaképpen reakció Jakob Friedrich Reimmann: Versuch einer Einleitung in die historiam literariam insgemein (Halle, 1708.) című művére, melyben a szerző becsmérlően ír Magyarország irodalmi életéről, mondván, hogy magyar irodalmi lexikon összeállítása már csak azért sem lehetséges, minthogy ebben az országban elhanyagolják az irodalmat: a magyarok természetüknél fogva többre becsülnek egy jó lovat vagy egy fényes kardot, mint egy érdekes könyvet. Czvittinger felismerte, hogy a nemzetközi (el)ismertséghez szükség van egy átfogó munkára. Kutatásait jelentősen megnehezítette vállalkozásának úttörő jellege és az a tény, hogy a magyarországi könyvtáraktól elzárva dolgozott, főleg külföldi források alapján. Ez a magyarázata annak, hogy sok téves adatot közöl, és nem ismeri például Zrínyit, Gyöngyösit, Tinódit, míg a Németországba szakadt írókról megbízhatóan ír.”/Központi Antikvárium. Magyarország fogalmát tudatosan tágabb értelemben vette, beleértette Erdélyt, Dalmáciát, Horvátországot, és hazai íróknak tekintette az ókori Pannónia római íróit is. Anyagát főleg külföldi lexikonokból szedte össze, saját gyűjtése a Németországba szakadt hazaiak életrajza és művei terén a leggondosabb; forrásait gyakran szó szerint vette át. Általánosabb fejtegetései, kitérései közül azok a részletek a legjelentősebbek, amelyben az irodalmi (értsd a tudomány, azaz botanika, történetírás, latin klasszikusok anyanyelvi fordítása) magyarnyelvűségért száll síkra.
RMK III/4767.
Címlapja és első három levele szélein kissé sérült, ezt leszámítva, szép tiszta, ép példány. Korabeli (gerincén sérült) egészpergamen kötésben.