Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1912, Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomda, [2] p. + 52 p. + [20] t. + [4] p., ill.
A M. Kir. Földmívelésügyi Ministerium kiadványai c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Útmutató a mesterséges fészekodvak alkalmazásához és egyéb madárvédelmi intézkedésekhez. A M. Kir. Földművelésügyi Minister megbízásából írta: Csörgey Titus a M. K. O. K. titkára.
Harmadik bővített kiadás. Megjelent a Magyar Királyi Ornitológiai Központ gondozásában. Herman Ottó előszavával, bevezetővel, magyar, német irodalomjegyzékkel, huszonöt szövegközti, fekete-fehér, feliratos rajzábrával és húsz, egész oldalas, feliratos, színes, kötetvégi képtáblával, az Első Magyar Fészekodúgyár egész oldalas, korabeli hirdetésével és árjegyzékével, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített ornitológiai szakkönyv. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomda Budapesten. A címlapon, a címlap hátoldalán és az utolsó oldalon régi könyvtári tulajdonosi bélyegzés látható.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány márványmintás, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az eredeti, tulajdonosi bejegyzéssel, számjelzéssel és vignette-vel ellátott, kiadói címfedél megtartásával, néhol enyhén foltos, műnyomópapíros belívekkel, hiánytalan állapotban.
Csörgey Titusz (Nezsider, 1875. augusztus 12. – Tapolca, 1961. december 15.) magyar ornitológus, szakíró, festőművész. Herman Ottó tanítványaként rövid idő alatt az ornitológia legjobbjai közé sorolták és nemzetközi összehasonlításban is a kiemelkedő természettudósok közé emelkedett. Iskoláit Dunaszerdahelyen, Pozsonyban és Sopronba végezte. A bencés gimnáziumban tanult, ahol természetrajz tanára a híres Fászl István, a kiváló ornitológus volt. Ő felfigyelt madártan iránti érdeklődésére és magával vitte fertői útjaira. Magától tanult meg preparálni és ezt a tudását művészi fokra fejlesztette. Élethű preparátumai a Magyar Madártani Intézet gyűjteményének legszebb darabjai voltak. Fászl ajánlatára került egyetemi hallgatóként a Madártani Intézetbe. Herman Ottó az Intézet vezetője megbízta Petényi Salamon János hátrahagyott madártani jegyzeteinek feldolgozásával. A M.M.I. 1901-ben a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá kerül, ekkor Chernel István szorgalmazására a gazdasági madártan is a programjába került, Csörgey magára vállalta a gyakorlati madárvédelem magyarországi megalapozását és megszervezését. E program minél alaposabb megvalósítása érdekében Seebachba utazott és hónapokat töltött Berlepsch Madárvédelmi Mintatelepén, ahol behatóan tanulmányozta az akkor már világhírűvé vált madártelepítési módszereket. Hazatérve ő vetette meg a gyakorlati madárvédelem alapjait a fészekodúgyár megszervezésével.