Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Pest, 1841, Landerer és Heckenast kiadása és nyomása, [2] p. + 244 p.
Első kiadás. Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól.
Kossuth Lajos bevezetésével, valamint csillagozott lábjegyzetekkel kiegészített munka. Kiadta és nyomatta Landerer és Heckenast Pesten. A fedlap belső oldalán kis méretű, névre szóló, latin idézetes, nemesi címerrel illusztrált Ex-Libris címke látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, ötbordás könyvgerinccel, festett, színezett, korabeli előzéklapokkal, melyek közül az elülső lengő előzék hiányzik, néhol enyhén foltos belívekkel, szépen körbe mintázott lapélekkel, zöld selyemszalag könyvjelzővel, megkímélt, jó állapotban.
A kötet szerzője, Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. 1841-ben Széchenyi A Kelet Népe címmel írt röpirattal támadta meg az akkor induló újság vezércikkeit jegyző Kossuth Lajost. A cím többszörösen szimbolikus: kifejezi, hogy a magyarság napfelkelte előtt áll, utal az elszigeteltségre, amely az idegen (szláv, germán) nemzetek tengerében osztályrészül jutott a magyaroknak. Kárhoztatta azt a fajta politikai agitációt, mely túl széles körben, arra nem érettek között is veszélyt keltő mozgósítást folytat. Kossuth legfőbb vétkének azt a modort tulajdonítja, hogy reformcéljai kifejtése során a hideg számok helyett a képzelet és gerjedelmek fegyverével dolgozik", hogy "a szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna". Széchenyi kifejezését félreértették: a szív politikájában nem az érzelem mélységét, hanem "azt a mindennél veszedelmesebb politikát ítéli el, melyet közönségesen impressziókra hajlónak, vagy érzelminek nevezünk". Széchenyi az emocionális politikától, a hevülékeny magyar magatartás jellemző hibájától óvott. Minderre Kossuth a Felelet gróf Széchenyi Istvánnak című munkájával válaszolt és elutasította a radikalizmus vádját. A Felelet a tisztelet hangján, de a szerző igazának öntudatos meggyőződésével íródott. Kossuth változatlanul a legnagyobb magyarnak minősíti támadóját: "...ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit". A Hírlap népszerű lett, de "felsőbbséget nem tűrő roppant tömeg", "fékevesztett, szenvedélyét követő nép" nem sodorta sehova, és e népet nem süllyesztette a Hírlap ábrándozásba. Kossuth hű maradt és marad ígéretéhez: sem a hatalmasok komor tekintete, sem polgártársainak heve által nem hagyja magát elveitől eltántorítani.
A kötet első kiadását Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában jegyzi (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 159.p) s a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 437. tételszám alatt."