Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pesten, 1789, Trattner Mátyás' betűivel, 91 [!75] p.
Tóldalék a' Magyar Múzéum' III-dik negyedéhez.
A tétel a Magyar Museum c. felvilágosodás korabeli folyóirat III. negyedéhez tartozó kiegészítés (tóldalék") összehajtogatott, fel- és körülvágatlan nyomdai ívekben, ún. krúdában fennmaradt, rendkívül ritka példánya. A nyomtatvány tartalmilag megegyezik a Magyar Museum 1789. III. füzet Tóldalékával (annak 270-345. lapjával), ugyanakkor külön címlappal és önálló lapszámozással rendelkezik – kérdés ugyanakkor, hogy kereskedelmi forgalomba került-e valaha önállóan. A mű ezen változata ugyanis sokáig lappangott, első bibliográfiai leírására csak a Petrik-féle bibliográfia VII., 1989-ben megjelent (pót)kötetében került sor (Petrik VII. 533.).
A mű tetemes részét Batsányi János Rájnis Józsefnek címzett tanulmánya és vitairata teszi ki, amelyben a szerző Baróti Szabó Dávid és a saját műfordítói elveit védi Rájnis támadása ellen. A nyomtatvány továbbá közreadja Vergilius "első eklogájának" fordítását mind Baróti Szabó, mind Rájnis tolmácsolásában, az értő olvasóra bízván az ezekről hozandó ítéletet: "Mellyik, és mennyire haladta légyen meg a' másikat, az Olvasó önnön maga itéllye-meg."
Példányunk lapszámozása hibás: a 64. oldal után a 81. következik, viszont a szöveg a Magyar Museum tartalmilag azonos számából ellenőrizhetően folytatólagos, tehát a kiadvány egyik íve sem hiányzik.
Krúdában, azaz összehajtogatott, fel- és körülvágatlan nyomdai ívekben lévő példány illusztrált címlappal, tiszta, több helyen sérült és a szövegtestet nem érintő, kisebb hiányokkal bíró belívekkel, hiánytalan tartalommal.
A Magyar Museum egy felvilágosodás korabeli irodalmi folyóirat, egyben az első jelentős magyar nyelvű lap volt. Az 1789 és 1793 között megjelenő periodikát Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János szerkesztette Kassán. A folyóirat célja a honi nyelv és poézis programszerű "csinosítása" volt, sikerét pedig jól mutatja, hogy a korban kiemelkedőnek számító, 600–800-as példányszámban jelent meg. Fontos szerepet játszott a hazai olvasóközönség nevelésében, az íróknak pedig lehetőséget adott a magyar nyelvű munkák közlésére. Megszűnését Batsányi János jelentette be a Magyar Hírmondó egy 1793-as számában: a francia forradalom nyomán szigorodó cenzúra fellépett Batsányi a lapban közölt, A franciaországi változásokra c. verse miatt, és eljárást indítottak a költő ellen, emiatt a lap kiadása is megszakadt. "