Archive item - The artwork is not available
Catalog with results!
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.auction house | Antikvárium.hu Kft. |
date of auction | d-m-Y H:i |
title of auction | Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 21. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok |
date of exhibition | Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján február 15. és 22. között lehet megtekinteni. |
auction contact | +36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction | https://axioart.com/aukcio/2024-02-25/az-antikvarium-hu-21-dedikalt-konyvek-es-keziratok-online-arverese |
Szerző által dedikált példány. Versek. 1902-1927. Írta: Babits Mihály
Babits Mihály a könyv megjelenésekor a Nyugat vezető költője volt; ezt a szerepet Ady halála (1919) óta töltötte be. Később, mint ismeretes, a lap főszerkesztője is lett, valamint a Baumgarten Alapítvány főkurátoraként az irodalmi életnek is meghatározó alakja. Ennek a folyamatnak volt a lényeges állomása az 1928-ban megjelent Versek. 1902–1927, amely a költői pálya huszonöt évét foglalja össze egyetlen – terjedelménél és vaskosságánál fogva szó szerint is – reprezentatív kötetben.
A kanonizációs szerepű, valódi eseményszámba menő megjelenést már jó fél évvel korábban beharangozták: „Babits Mihály jubilál. Egészen csendben, minden külső ünneplés nélkül fog lezajlani ez a jubileum. Ebből az alkalomból megjelennek Babits Mihály összes versei. Huszonöt esztendő költői termése egy kötetben összegyűjtve, a szárnypróbálgatástól kezdve a meglett férfi érett lírai megnyilatkozásáig. A kötet címe: Versek 1902—1927.” (Mi készül? Magyar Hírlap, 1928. ápr. 29. 19.)
A gyűjtemény az irodalomkritika konszenzusos véleménye szerint is fontos állomása a költői pályának: ebben az akkori ellentétes politikai oldalak is egyetértettek. A Magyarországban Sárközi György – aki pár évvel korábban még Babits „trónfosztására” készült – egyöntetű lelkendezéssel fogadta a gyűjteményt: „Érzésektől kábultam élményektől sújtottan, szépségektől elgyötörten hajtottam e könyvre az utolsó lapot, – gyönyörűség és szenvedés volt végigolvasni. Mert aki áthatol e több mint négyszáz oldalas kötet csaknem háromszáz versén, az el kell, hogy veszítse önmagát s meg kell, hogy találjon egy másvalakit, nálánál hatalmasabbat, költőt, akinek minden örömét együtt éli és minden sebét együtt szenvedi s akit most már sohasem vethet ki magából. Ebben a kötetben nemcsak verseket olvashatunk, hanem a legnagyobb élmény csodája tárul fel előttünk: egy lélek életrajzát kísérhetjük végig huszonöt éven és milyen huszonöt éven! – át!” (Sárközi György: Babits Mihály. Magyarország, 1928. okt. 28. 10.) Viszont az ellentétes póluson, a szélsőjobboldali Új Nemzedékben is elismerték: „Babits nem tartozik a mi táborunkba, az ő költői felfogása és iránya éppoly távol esik a mienktől, mint világnézete és politikai meggyőződése, de mindig elismertük, hogy vannak eszményei és megvalósításukra művészi eszközökkel törekszik. Most, hogy e gyűjteményes kiadásban újra elolvassuk verseit, nincs okunk véleményünket revideálni. Mégis, úgy véljük, ez a kötet nem fog hatástalanul elmúlni, hanem hozzájárul Babits írói képének újabb, igazabb kiformálódásához.” (r. r.: Babits Mihály összes költeményei. Új Nemzedék, 1928. okt. 26. 6.)
Ennek egy példányát dedikálta ekképp Babits:
Tóth Aladáréknak / igaz szeretettel és ba- / rátsággal küldi / Babits Mihály
A címzett, illetve – a többesszám miatt – címzettek ismert személyei a magyar művelődéstörténetnek. A név szerint említett Tóth Aladár (1898–1968) későbbi Kossuth-díjas magyar zenetörténész, az Operaház igazgatója, zenekritikus volt. Az egyetemet Pesten végezte, itt is doktorált, közben már jelentős zenekritikusi tevékenységet fejtett ki. Neve egybeforrt a modern törekvésekkel: 1923-tól 1939-ig a Pesti Napló és a Nyugat munkatársa volt, közben (1926-tól 1929-ig) a Zenei Szemle főmunkatársa. Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner első értékelői közt tartják számon. 1930–31-ben Szabolcsi Bencével közösen szerkesztette s részben írta a kétkötetes Zenei lexikont. A háború után az Operaház igazgatója lett, és Kossuth-díjjal tüntették ki.
Első felesége – akinek Babits szintén szánta a könyvet – Gergely Magdolna Mária (1902–1976) kémikus volt. 1925. június 25-én kötöttek házasságot. Két gyermekük született: Aladár (1927) és Mária (1934). Nem sokkal lányuk születése után azonban elváltak (1936. jún. 3.).
A zsidóüldöztetést mindketten megszenvedték. Tóth Aladár 1937-ben újra megnősült: második felesége a világhírű zongoraművész, Fischer Annie (1914–1995) volt, ők a szélsőjobboldali politika térnyerése és a művésznő származása miatt 1940-ben Svédországba emigráltak, s csak a világháború után tértek haza. Gergely Magdolna viszont itthon élte meg az ország legsötétebb időszakát; az 1944. március 14. és 1945. március 5. közt írt háborús naplóját Anka naplója (ez volt a családi beceneve) az ezredforduló után adták ki (Budapesti Negyed 27. 2002/3.).
S bár Babits küldte a könyvet, s nem személyesen adta át, de „igaz szeretettel és barátsággal” dedikálta a versgyűjteményt, vélhetően nem túlzott. Tóth Aladárral egészen annak külföldre meneküléséig, tehát még több, mint tizenkét évig barátok és munkatársak maradtak.
Kiadói egész vászonkötésben lévő példány aranyozott feliratozással ellátott címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, üres hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Ha az „AJÁNLATOT ADOK” gombra kattint, konkrét összegű vételiajánlatot adhat a tárgyra, amelyet meg szeretne vásárolni. Ha az eladó elfogadja az ajánlatát, megvásárolhatja a tárgyat. Az online vásárláskor megfizetett közvetítői jutalék a vételár részét képezi, így Ön az eladónak a vételár közvetítői jutalékkal csökkentett összegét fogja megfizetni a tétel átvételekor.