Studio Antikvárium

43. árverés

Keltezetlen: [Budapest, 1965 körül]. 51 levél, mérete: 298x210 mm. 51 beírt oldal, ebből 4 levél verzóján is teleírt + 8 levél verzóján összesen 36 beírt sor.
„Sokakat bíráltam, és talán még többen bíráltak engem. De olyan sértést még nem vágott belém senki, mint Czine [Mihály]” – írja a kéziratban Illés Endre író, esszéíró, szerkesztő. A kéziratnak nagyjából 10%-a került be Illés Endre „Harmadosztályon” című esszéjébe, de annak is csak a rendszerváltás utáni kiadásába. (Írók, színészek, dilettánsok, Magvető Kiadó, 1968 vö. Fapadoskönyv Kiadó, 2009).
A rendkívül szenvedélyes hangú, kihúzásokkal és áthúzásokkal tarkított kézirat vádirat Czine Mihály (1929–1999) Móricz-kutató filológiai módszere ellen, az 1963-ban kiadott Móricz-levelezés kapcsán. Kéziratunk egyben a Nyugat egykori kritikusának, a klasszikusan polgári hátterű Illés Endre és a népi származású, föltörekvő Czine Mihály szakmai háborúságának kísérő dokumentuma. A vita korántsem apró kérdés körül zajlott: Móricz levelezése értelmezésének az 1960-as években komoly tétje volt – nem hiába kapott Czine Mihály komoly elismerést a fennálló hatalomtól fölöttébb ideologikus nagydoktori értekezéséért, a „Móricz Zsigmond útja a forradalmakig” című munkájáért. Illés Endrét messze nem hordozta tenyerén a szocialista államhatalom: az 1960-as évek közepére szerezte vissza azt a szakmai pozíciót, amit az 1930-as években lépésről lépésre szerzett meg és amelyet egy csapásra vesztett el (a két háború között újságíró volt, a Nyugat kritikusa, majd 1938-tól a Révai Intézet irodalmi vezetője, a háború után, 1950-ben – polgári szemléletű nemkívánatosként – a kiadó éléről a műszaki osztályra száműzték). A Szépirodalmi Kiadó ingatag helyzetű vezetőjeként érthető tehát Illés Endre indulata („Tilosba tévedtem?”), és az is érthető, hogy a kéziratnak csak egy nagyon megcsonkított verziója láthatott napvilágot. A kézirat a jelenlegi formájában a mai napig publikálatlan.
Prov.: Fenyő István (1929–2017) irodalomtörténész, kritikus, a Népszabadság irodalmi szerkesztője.
Kifogástalan állapotú kéziratoldalak, korabeli kartonmappában, első fedelén „Illés Endre – Novellák” felirattal.