Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

h. n., 1791, k. n., [6] p. + 150 p.
Első kiadás. Ad utramque aurem autori operis Hungarici, cui titulus Magyar és Erdély-Országnak rövid ismerete melly e' két országnak mind világi mind egyházi állapottyát szem eleibe állittya. / Ama magyar mű szerzőjének fülébe, mely műnek címe Magyar és Erdély-Országnak rövid ismerete melly e' két országnak mind világi mind egyházi állapottyát szem eleibe állittya. [Írta: gróf Batthyány Alajos.]
Néhány fekete-fehér könyvdísszel illusztrált, latin nyelvű kötet. Az első előzéklap hátoldalán ceruzás bejegyzés látható.
Korabeli egészbőr díszkötésben lévő példány, feliratozatlan, dombornyomott mintával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, dombornyomott mintával díszített, álbordás könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, új előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője gróf Batthyány Alajos (Polgárdi, 1750. június 4. – Debrecen, 1818. május 2.) császári és királyi kamarás, jezsuita rendi pap, szerzetes, földbirtokos, politikus. Nagyszombaton tanult, 1767-ben belépett a jezsuita rendbe és teológiai tanulmányokat folytatott. Később kilépett a rendből, és a katonai pályát választotta. II. Lipót trónra lépése után a szabadság és egyenlőség elveiért küzdött az országgyűlésen, hol a főrendek tábláján több beszédet is mondott. Erősen támadta a klérust, szorgalmazta a szerzetesrendek feloszlatását. Szaitz Leó [más névváltozatban: Szaicz] ismert szervita rendi szerzetes „papramorgó, törvényrontó, országháborító, hazaáruló” címekkel illette. A támadásra Batthyány Ad utramque aurem (1791) c., eredetileg névtelenül megjelent írásával válaszolt. A felvilágosodás politikai irodalmának jelentős alakjaként radikális, modern szociális reformok bevezetését sürgette, úgy vélte, hogy ezzel meg lehet előzni egy esetleges forradalmat. Legismertebb munkája a Montesquieu és Rousseau hatásait mutató Ad amicam aurem. A Képes magyar irodalomtörténet (1896) szerint utóbbi műve a demokratikus eszmék valóságos tárháza.""