Múzeum Antikvárium

Fair Partner ✔
39. árverés

„Február. 1jén 1839. (Vízkereszti Törvényszakasz). Előadó Gosztonyi Miklós, Itélő-Mester. A’ Királyi Fiscusnak, Báró Wesselényi Miklós elleni Táblai Büntető Perében a’ Tek. Kir. Itélő Táblán Itéltetett: […] elkövetett vétsége büntetéséül azonban, és másokra nézve is oktató üdvösséges például három esztendei fogságra itéltetik, és ennek végrehajtása rendeltetik”.
A liberális reformmozgalom erősödésével a kormányzat meggyőződésévé vált, hogy Magyarországon kiterjedt forradalmi szervezkedés létezik, melyet egy európai központból irányítanak. Az összeesküvés fejének Wesselényi Miklóst tekintették. Célját Magyarországnak a birodalomtól való elszakításában látták. Mivel bizonyítékkal nem rendelkeztek (nem is rendelkezhettek), más vádakkal indítottak politikai pereket. Ezek egyrészt a megfélemlítést, másrészt az ellenzék vezetőinek a közéletből való eltávolítását célozták. Az első célpont Wesselényi volt, aki ellen egyszerre két per is indult. Erdélyben azzal a váddal, hogy cenzori engedély nélkül kinyomatta az országgyűlési napló néhány ívét. Magyarországon az 1834. december 9-i szatmári vármegyegyűlésen, az örökváltság mellett tartott beszédéért, a kormányt bíráló kifejezéseiért hűtlenség vádjával indult eljárás ellene. Perét az ellenzék a szólásszabadság megsértésének tekintette. A feudális perrendnek megfelelő lassúsággal haladó per 4 év múlva, 1839-ben jutott el az ítélethirdetésig. A hűtlenséget nem lehetett bizonyítani, ennek ellenére 3 év börtönre ítélték Wesselényit. Két hónapnyi raboskodás után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1840-ben, a politikai perek elítéltjeinek adott amnesztia után tért haza. A per elérte egyik fő célját: az ellenzéki vezért kikapcsolta a politikai életből./mult-kor.hu/
A Hészemélyes Tábla, mint másodfokú bíróság febr. 9-én, Wesselényi fellebbezését követően hozta meg az ítéletét, dokumentumunk valamely, a kúriai döntések kiadványának egy levele (45/46 p., 19. ív), mely valószínűleg 1840-ben jelent meg.
A lap felső részén Ballagi Aladár gyűjteményi bélyegzője.
1 lev. ½ nyomtatott oldal. Hajtva, hajtásnál apró szakadással.