Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 23. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján március 14. és március 21. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2024-03-24/az-antikvarium-hu-23-online-arverese |
431. Artikel
Weisz János Ármin: A felsőbb mennyiségtan alapvonalai I-II.
Pest, 1861-1862, M. Tudom. Akadémia (Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, Pest), VIII p. + 253 p., VI p. + 324 p. + VII t., ill.
Első kiadás. A felsőbb mennyiségtan alapvonalai I-II. Írta: Weisz János Ármin felavatott mérnök, a k. József műegyetemnél a felsőbb menyiségtan és a leirati mértan r. ny. tanára, a magyar tudományos Akademia levelező, és a természettudományi társulat rendes tagja.
I. rész: Különbzéki és egészleti hánylat. Néhány szövegközti, fekete-fehér ábrával illusztrált kiadás. Néhány oldalon ceruzás kiegészítés és jelölés látható. Pest, 1861, VIII p. + 253 p., ill.
II. rész: A különbzéki és egészleti hánylat alkalmazása a mértanra és toldalék: A felsőbb fokú egyenletek elméletéről. 7 kőmetszeti táblával illusztrált kiadás. A kötet címfedele kopott. Pest, 1862, VI p. + 324 p. + VII t., ill.
Előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az előzéklapokon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomattak Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdásznál, Pesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek, feliratozatlan, dombornyomott díszes keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású elszíneződött könyvgerinccel, néhány foltos lappal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Vész (Weiss) János Ármin (Szeged, 1826. április 7. – Budapest, 1882. június 29.) matematikus, mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja. 1848-ban mérnöki oklevelet szerzett. Kezdetben mérnökként dolgozott, majd 1849-től a Mérnöki Intézet, utána a József Ipartanoda, azt követően pedig a műegyetem tanára lett, utóbbinak 1874 és 1875 között rektora is volt. Variációszámítással és biztosítási matematikával foglalkozott, ő írta az első magyar nyelvű műegyetemi tankönyvet, valamint 1861-ben a Felsőbb mennyiségtanáért" neki ítélték az Akadémia nagydíját. Mindezek mellett jó sakkozó volt, feladványai a Vasárnapi Újságban, illetve a Magyarország és a Nagyvilágban jelentek meg."