Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 26. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Székes-Fehérvár, 1831, Nyomtattatott Számmer Pál' betüivel, 168 p.
Első kiadás. Csongor és Tünde. Szinjáték öt felvonásban. Írta: Vörösmarty Mihály.
Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje ma az egyik legismertebb klasszikus, iskolai tananyag, elvileg mindenki olvassa és órai munka keretében fel is dolgozzák. Senki nem vitatja, senki nem kérdőjelezi meg, hogy helye van-e a kánonban és a közoktatásban, és joggal: úgy fest, hogy a Szózat mellett ezt is olyan alapmű Vörösmartytól, amit mindenki ismer. Azaz kimondva-kimondatlanul az egyik legfontosabb, legjelentősebb magyar nyelvű irodalmi alkotás.
Saját korában viszont ez nem volt egyértelmű. Sem a dráma könyv alakban való kiadása, sem pedig színházi előadása nem ment problémamentesen – utóbbit a költő meg sem élte.
Azt Vörösmarty barátainak (Bajza József és Toldy Ferenc) egymás közti levelezéséből lehet tudni, hogy Vörösmarty a végül csak 1831-ben megjelent művön már 1828-ban dolgozott (akkor még Tündér Ilona címmel említették), de 1829-ben is még csak terv volt az elkészülte. (Krk 745–746.) A Csongor és Tünde végül 1830-ba készült el, de csak a következő évben jelent meg, ráadásául nem pesti kiadónál, hanem Székesfehérváron. Ennek konkrét okát nem ismerjük: lehet, hogy a pesti cenzor elutasította, de az is meglehet, hogy éppen a pesti cenzor ismert szigora miatt Vörösmarty „eleve a fehérvári cenzorhoz nyújtotta be, akinek jóindulatában biztos lehetett”, hiszen „régi ismeretség fűzte a fehérvári nyomdászhoz, akivel korábban már együtt dolgozott” (Krk 747.)
Valószínűleg más is indokolta a vidéki nyomdaválasztást. Feltételezhető ugyanis, hogy „hogy ez a kicsi, szegény nyomda kedvezőbb feltételekkel vállalta a Csongor és Tünde kinyomását, mint a jómódú pesti kiadó-nyomdászok. Ez pedig nyomós érv volt az anyagi, előfizető-gyűjtési, terjesztési gondokkal küszködő szerző szemében.” Végül is „annyi bizonyos. hogy a fehérvári cenzor […] 183l februárjában engedélyezte a Csongor és Tünde kinyomtatását – 500 példányban. E szokatlanul magas példányszám jelzi, hogy milyen nagy reményeket fűzött Vörösmarty a művéhez.” (Uott.)
Vörösmarty életében három kiadása jelent meg:
(1.) Csongor és Tünde. Színjáték öt Felvonásban. Irta Vörösmarty Mihál. Székes-Fehérvárott nyomtattatott Számmer Pál betüivel. 1831.
(2.) Vörösmarty Mihál' Minden Munkái. Kiadák barátai Bajza J. és Schedel Ferencz. Pesten, 1845. Hatodik kötet.
(3.) Nemzeti könyvtár. Vörösmarty Mihál Minden Munkái. Kiadák barátaí Bajza J. és Schedel Ferencz. Kilián György tulajdona. Pesten, 1847.
„A 20. század elején változik a Vörösmarty-kép és vele a Csongor és Tünde helyzete. Schöpflin Aladár 1907-es írása, A két Vörösmarty, majd Babits Mihály idézett kettős tanulmánya (Az ifjú Vörösmarty, A férfi Vörösmarty) olyan sajátosságokra és művekre irányítja a figyelmet, amelyekkel a 19. századi kritika nem tudott megbarátkozni. […] A Csongor és Tünde kiszabadul a drámák alkotta műfaji kontextusból, amelyben nem tudott érvényesülni, és új kontextust kap a Tündérvölgy, a Délsziget, A Rom együttesében, amelyben nem a műfaj, hanem a világteremtő képzelet, a bölcseleti jelleg és az értelmezési lehetőségek nagyfokú nyitottsága az összekötő kapocs. […] A 20. századi irodalomtörténet-írásban a Nyugat-nemzedék értékítélete állandósult: a Csongor és Tünde szintézis jellegű, központi fontosságú mű.” (Zentai Mária)

Bár a Csongor és Tünde első kiadása ötszáz példányban hagyta el a sajtót, a nyilvános könyvkereskedelemben meglehetősen ritka darab. A közgyűjteményekben őrzött példányokon kívül mindössze nyolc korábbi árverésen bukkant föl belőle egy-egy darab. A rendszerváltás előtt kétszer (ÁKV 11/682. és ÁKV 15/554.), és az 1990 után eltelt három és fél évtized alatt is mindössze csak hatszor (Múz 4/292., Ant Hung 21/233., Kriszt 37/273., Kriszt 52/188., Közp 160/45. és Kriszt 55/55.). Ha átlagoljuk az első „újkori” árverés (1969) óta eltelt időszakot, kijelenthető, hogy nagyságrendileg kb. évtizedenként egy példány került kalapács alá.
A magyar irodalom egyik legismertebb könyvének első kiadása egyben az egyik legritkább is.

Szüry: 5101., Frigyik: 648.
Nyomtattatott Számmer Pál' betüivel, Székes-Fehérvárott .

Kiadói varrott papírkötésben lévő péládny feliratozott, fekete keretezéssel ellátott címfedélellel, nyomtatott könyvdíszekkel ellátott, feliratozott könyvgerinccel, keretezéssel díszített, a nyomda és a könyvárusi ár feltüntetésével ellátott hátlapppal, egyenletlen lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan, gyűjtői állapotban.


Felhasznált irodalom:
Vörösmarty Mihály összes művei 9. Drámák IV. Csongor és Tünde (1830) – Kincskeresők (1832) – Vérnász (1833). Sajtó alá rend.: Fehér Géza, Staud Géza, Taxner-Tóth Ernő. Bp. 1989. Akadémiai.

Zentai Mária: Álmok hármas útján. 1831 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M209ZENTALMO