Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1962, Magvető Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp.), 122 p. + [1] p., ill.
Szerző és illusztrátor által dedikált példány. Első kiadás. Római rablás. Versek és rajzok. Írta: Vas István.
Az előlapon az illusztrátor, Szántó Piroska és a szerző, Vas István tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "P.-nek - a boldogságtól szótlanul! Piroska." és "Igazán hálával, szeretettel Vas István. 62. XII. 4.".
A kötet egyszínű, egész oldalas, feliratozatlan illusztrációit Szántó Piroska készítette. A könyvet tervezte: Haas György. Részletes tartalomjegyzékkel ellátott verseskötet. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány színes feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, illusztrált hátlappal, színezett felső lapélekkel, hiánytalan állapotban, enyhén sérült, hiányos, kiadói celofán borítófedélben.
A szerző, Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) költő, író, műfordító. A Markó utcai Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett (1928). Még abban az évben Kassák Lajos lapja, a "Dokumentum" munkatársa lett, majd beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. A "Független Szemle", a "Nyugat", a "Válasz" munkatársaként is tevékenykedett. Különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. 1944–1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949–1953 között nem publikálhatott, ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. Nyaralójuk, a legendás szentendrei kert utóbb az irodalmi élet fontos színtere lett. 1956–1971 között az Európa Könyvkiadó lektora volt.
Az illusztrátor, Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. – Budapest, 1998. augusztus 2.) festő, grafikus, író. A Szocialista Képzőművész Csoport, a Szocialista Képzőművészek Társaság és az Európai Iskola tagja volt. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az 1940-es évek elejétől Vajda Lajos késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat. A természettel kialakított bensőséges kapcsolata a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. E törekvéseket foglalta szintézisbe a Cantata Profana című nagy méretű gobelinjében. Az 1950-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy Gyula, Radnóti Miklós műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1960-as évektől kezdődően a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta 1988-ban. Irodalmi értékű elbeszéléseiben életének fordulópontjait veti papírra.