Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1885, Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 768 p. + [2] t., ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Írta: Vámbéry Ármin.
Az előlapon a szerző, Vámbéry Ármin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Dr. Török Aurél tanár úrnak collegialis tisztelettel és nagyrabecsüléssel Vámbéry Ármin. Bpest, 11./12. 85.".
A dedikáció címzettje, Török Aurél (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.) orvos, egyetemi rendes tanár és rektor, magyar királyi udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Őt tekintik a magyar antropológia megalapítójának. Bécsben végzett orvosi tanulmányokat, utána a pesti egyetem élettani tanszékénél lett tanársegéd. 1869-től Kolozsváron tevékenykedett, először mint az orvos-sebészi akadémián az elméleti orvostan rendes tanára, majd mint az élettan nyilvános rendes tanára. 1881-ben pedig kinevezték budapesti egyetem, akkor megalapított Anthropologiai Intézetének vezetőjévé.
Fekete-fehér képekkel illusztrált, valamint szerzői előszóval, kútfők jegyzékével, bevezetéssel, szó- és tárgymutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhány megerősített lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832-33 - Budapest, 1913). 1845-ben beiratkozott a szentgyörgyi piarista gimnáziumba, majd 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt. Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, majd megtanulta a nyelvet is. Különböző tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Isztambulban jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amelyről Budenz József írt először hosszabb összefoglalót, „igen becses irodalmi emléknek” nevezve a művet. Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét."