Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1898, Tóth Béla által aláírt 2 db kiadói szerződés és egy kiadónak szóló levél, [1] p, [1] p., [1] p.
Tóth Béla által aláírt 2 db Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) kiadói szerződés és egy kiadónak szóló levél.
1-2. Tóth Béla író aláírt, dátumozott (1898, XII. 21.), két kiadói szerződése Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Császári és Királyi Udvari Könyvkereskedés és Könyvkiadóval, a kiadó fejléces, kiadói emblémás levélpapírján.
3. Tóth Béla író aláírt, dátumozott (1898, XII. 21.) Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Császári és Királyi Udvari Könyvkereskedés és Könyvkiadó számára írt meghatalmazása, az átvevő (Lobeven Katalin) tollal beírt aláírásával kiegészítve. Tóth Béla (Pest, 1857. október 20. – Budapest, 1907. április 3.) magyar újságíró, író, műfordító, filológus, művelődéstörténész. A századforduló elismert, sokoldalú publicistája. Jelentős munkásságot fejtett ki a magyar nyelvű proverbiumok, anekdoták, aforizmák és szállóigék összegyűjtése és filológiai feldolgozása terén is. Középiskoláit a pesti piarista gimnáziumban végezte. A Budapesti Tudományegyetem Orvos- és Természettudományi Karának hallgatója. Ő volt a vezetője annak a Konstantinápolyba utazó egyetemi küldöttségnek, amely a szerbeket Đunisnál legyőző vezírnél, Abdul-Kerim pasánál tisztelgett. 1878-ban félbehagyta tanulmányait és nagyobb utazást tett Macedóniában, Bulgáriában, Görögországban és Egyiptomban. Hazatérve az újságírói pályára lépett. A Fővárosi Lap", a "Függetlenség", a "Budapesti Hírlap" a "Pesti Hírlap" munkatársa. Ismertségét és elismertségét elsősorban filológiai és művelődéstörténeti kutatásainak köszönhette. Összegyűjtötte és magyarázatokkal kiegészítve közreadta a magyar irodalom aforizma- és szállóigeanyagát. Tudományos szempontból is jelentős a magyar anekdotakincset összefoglaló, hatkötetes monografikus műve. Széles olvasóközönséget hódított meg egyetemes művelődéstörténeti érdekességeket ismertető írásaival és könyveivel is. Egyebek mellett ő tisztázta a „magyar Faustként” elhíresült 18. századi orvosdoktor, Hatvani István alakját az ördöngösség évszázados vádja alól, ő tárta fel a 16. századi budai dervis, Gül Baba történetét. Munkatársa volt "A Pallas Nagy Lexikon-ának és a "Magyar Nyelvőr" c. folyóiratnak is."