| Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok |
| Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján július 11. és 18. között lehet megtekinteni. |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2024-07-21/antikvarium-hu-5-szezonzaro-kamara-aukcio |
299. Artikel
Szekfű Gyula: A magyarság és a szlávok
Budapest, 1942, Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete – Franklin-Társulat, 278 p. + [1] p. + [4] térk. + [2] t., ill.
Első kiadás. A magyarság és a szlávok. Szerkesztette: Szekfű Gyula. Írták: Divéky Adorján, Fügedi Erik, Gogolák Lajos, Gunda Béla, Hadrovics László, Kniezsa István, Lukinich Imre, Thim József, Trócsányi Zoltán, Zsirai Miklós.
4 fekete-fehér térképvázlattal és 2 fekete-fehér fotókat tartalmazó képtáblával. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten. Az előlapon ceruzával írt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, feliratos, fülszöveggel ellátott, sérült, hiányos kiadói borítófedélben.
A kötet szerkesztője Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Életművéből leginkább a Három nemzedék c. történelmi szakmunka ismert, amely a Horthy-rendszer egyik fő ideológiai alapkövévé vált. Mindezek ellenére szakmai pályafutása 1945 után sem szenvedett csorbát. Bár történetírói munkássága elismerésre méltó, közéleti szerepvállalásai, politikai kurzusokat kiszolgáló írásai miatt megítélése máig ellentmondásos.
Amint Szekfű tömör előszavában találóan megjegyzi, az előadások, illetve tanulmányok egyik része a szlávságról általában, az egyes szláv népek őshazájáról, életmódjáról, ősi kultúrájáról, legtöbbnyire nem önkéntes vándorlásairól és végleges letelepedéséről, egyszóval e népek történeti fejlődéséről szól. Az előadások, illetve tanulmányok másik része viszont a magyarok és egyes szláv népek közt az évszázadok folyamán kialakuló és gyakran változó érintkezéseket, a nyelvi, irodalmi és néprajzi, sőt gazdasági téren is kimutatható kölcsönhatásokat ismerteti." (Magyar Szemle, 43. kötet, 1942/7-12. sz., 255.)"
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
