aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
aukció dátuma |
2024.09.15. 20:00 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján szeptember 5. és szeptember 12. között lehet megtekinteni. |
aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2024-09-15/antikvarium-hu-24-online-arveres |
361. tétel
Szabó István: Ugocsa megye
Budapest, 1937, Magyar Tudományos Akadémia (Sylvester-Nyomda, Bp.), XII p. + 615 p. + [1] t. + 4 mell., ill.
Első kiadás. Magyarság és Nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. I. sorozat/1. kötet. Hóman Bálint és Domanovszky Sándor közreműködésével szerkeszti Mályusz Elemér.
Ugocsa Megye. Írta: Szabó István.
Négy önálló melléklettel és tizenöt szöveg közti vázlattal illusztrált, valamint a mellékletekhez írt tájékoztató táblával, bevezetéssel, Domanovszky Sándor, Hóman Bálint és a szerző előszavával ellátott, francia nyelvű összefoglalóval és mutató jegyzékkel kiegészített kötet. A négy különálló melléklet a következő:
I. Ugocsa megye jobbágylakossága 1565/74-ben.
II. Ugocsa megye jobbágylakossága 1775-ben.
III. Ugocsa megye nemesi lakossága 1754/55-ben.
IV. Ugocsa megye térképe.
A tanulmánykötetet a Sylvester-Nyomda Rt. nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, a címfedélre kasírozott, feliratozott, kiadói címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Szabó István (Debrecen, 1898. július 2. – Budapest, 1969. február 19.) posztumusz Széchenyi-díjas történész, levéltáros, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a 20. századi magyar történetírás kimagasló egyénisége, a magyar parasztság történetének legkiválóbb tudósa. 1928-tól az Országos Levéltár munkatársa, majd 1943-tól a debreceni egyetem tanára volt. A parasztság újkori társadalmi szerkezetét, a tanyarendszer eredetét, a mezővárosi fejlődést, a pusztai pásztorkodás gazdasági és társadalmi gyökereit, a középkori településrendszer fölbomlását, a Kárpát-medencei népességi viszonyok átalakulását, valamint más, az Alföld vagy az egész magyar parasztság egyéb történeti kérdéseit megvilágító tanulmányai nélkülözhetetlen forrásai a történeti szemléletű magyar néprajzi kutatásnak.