Múzeum Antikvárium

Tavaszi árverés

London, 1812. Cadell & Davies, etc. XLIII (1 lev. hiányzik, többet elszámoztak)+[1]+499+[1] p.;VIII+523+[1] p.; VII+[1]+515+[1] p.
„A közgazdasági elemzés tudományának megszületését Adam Smith: A természetről, és a nemzetek gazdagságának okairól (röviden: A nemzetek gazdagsága) című értekezésének 1776-os megjelenésétől számítják. Smith elméletének kiindulópontja a merkantilizmus bírálata volt. Szerinte a merkantilista szabályozás elzárja a külpiacokat, a munkamegosztást egy kezdeti fokon konzerválja, és így akadályozza a gazdasági növekedést. Ő a merkantilizmussal a „természetes szabadságok rendszerét” állította szembe. Elmélete szerint gazdasági növekedés közepette, a tőkefelhalmozás időszakában a kereset, a munkaerő ára folyamatosan növekszik. Smithnek és követőinek nézetei szerint ugyanis a magas kereset az iparosodás legfőbb ösztönzője. John Locke nyomdokain haladva kidolgozta a munkaérték elméletet (az áru értékét a befektetett munka mennyisége határozza meg).”/Beszélő online 7. évf. 5. sz. - A könyv olyan sikeres volt, hogy a korai közgazdaságtan fejlődését új pályára állította, és megalapította a klasszikus közgazdaságtant. […] A könyv egyik központi gondolata a szabad kereskedelem. Leghíresebb metaforája a „láthatatlan kéz”, az a rendező elv, ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet erőforrásait. A „láthatatlan kéz” a keresletre és a kínálatra ható erők eredményeként alakítja ki a „természetes árat”. Smith az állam beavatkozását a gazdaságba természetellenesnek ítélte, a politikusokat alattomos és ravasz lényeknek mondta, akiket a dolgok pillanatnyi hullámzása irányít. Szerinte az ember gazdasági tevékenységének fő motívuma az önző érdek. De saját érdekeit csak úgy követheti, hogy ha más embereknek szolgálatot teljesít, vagyis saját munkáját vagy munkatermékét kínálja nekik cserére. Így fejlődik ki a munkamegosztás.
A szerző életében hat, folyamatosan „javítgatott” kiadást ért meg. Példányunk a szerző halála után 22 évvel jelent meg sokadik, de letisztult kiadásként.
Korabeli, egységes, dúsan aranyozott gerincű félbőr kötésben. Kifogástalan példány.