Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pesth, 1832-1833, Verlag von Otto Wigand (Landerer, Pesth), XXIV p. + 477 p. + [8] p. + [4] t.: ill. (összevont oldalszámozás)
Első kiadás. Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange oder vollständige Beschreibung sämmtlicher berühmten Weingebirge des ungarischen Reichs, in statistisch-topographisch-naturhistorischer und ökonomischer Hinsicht I-II. / A magyar szőlészet és borászat a maga teljességében, avagy a Magyar Királyság minden híres bortermelő vidékének teljes leírása statisztikai, topográfiai, természetrajzi és gazdasági szempontból I-II. (két kötet egy könyvben). Írta: Franz Schams.

I. Kötet: 2 táblán 9 fekete-fehér ábrával illusztrált kiadás. Pesth, 1832, XI p. + [3] p. + 185 p. + [3] p. + [2] t.: ill.
II. Kötet: 2 kihajtható táblán 11 fekete-fehér ábrával illusztrált kiadás. Pesth, 1833, XIII p. + [1] p. + 292 p. + [1] p. + 2 t.: ill.

Német nyelvű, gótbetűs kiadás. Előszóval, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A címfedél felőli előzéklapon tollal írt feljegyzések, a címlapokon tulajdonosi bejegyzések láthatóak.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott, foltos címfedéllel, aranyozott feliratozású egy helyen sérült könyvgerinccel, néhány oldalon tollal és ceruzával készített aláhúzással, jelöléssel és bejegyzéssel, egy sérült lappal (II.: 172. p.), mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Schams Ferenc (Leitmeritz, 1780. december 2. – Lakipuszta, 1839. május 11.) cseh származású író, gyógyszerész, szőlész, a szakszerű szőlőművelés úttörője Magyarországon. Gyógyszerészeti tanulmányait a prágai egyetemen kezdte és Bécsben fejezte be. Magyarországra költözve Péterváradon telepedett le, ahol megvásárolt egy gyógyszertárat, amit 1817-ben eladott. Ettől fogva gazdasággal, illetve szőlészettel foglalkozott. Behatóan tanulmányozta Magyarország bortermelő vidékeit és elsőnek foglalkozott tudományosan a szőlészettel. Ezt követően Pestre költözött és a budai Sashegy alján berendezte Magyarország első szőlőiskoláját, amit haláláig vezetett. A szőlőket megyénként és fajonként csoportosította és összegyűjtötte. Ezenkívül szerkesztője volt (1836-1839) az első magyar szőlészeti és borászati folyóiratnak (Magyarország Bortermesztését ‘s Készítését Tárgyazó Folyóírás). A korabeli Pestet és Budát ismertető munkái máig a főváros történetének értékes forrásai.