Mike és Portobello Aukciósház

Fair Partner ✔
104. aukció (könyv, kézirat)

A hadsereg agya. I-III. kötet. Bp. 1970. Honvédelmi Min. 457 l., 498 l., 606 l. Kiadói egészvászon-kötésben. Borisz Mihajlovics Saposnyikov (1882-1945) szovjet katonatiszt, a Szovjetunió marsallja, hadtudós és politikus. Jelentős szerepet töltött be az éppen formálódó Vörös Hadsereg elméleti és gyakorlati alapjainak lerakásában, hiszen azon tisztek maroknyi csoportjába tartozott, akik tényleges katonai kiképzésben részesültek. Mint képzett és valódi harctéri tapasztalatokkal rendelkező szakember, villámgyorsan megtalálta az őt megillető helyet: azonnal törzstiszt lett, és lényegében minden, a Vörös Hadsereg által végrehajtott hadművelet megtervezésében részt vett. 1924–1925-ben (Tuhacsevszkij mellett) Frunze egyik helyettese volt a Vörös Hadsereg éppen szerveződő központi törzsében, amelynek szellemiségét nagyobbrészt Tuhacsevszkij, kisebbrészt az ő addigi művei inspirálták. 1928 elejétől 1931 júniusáig, majd 1937-től ismét vezérkari főnökként működött. A II. Világháborúban 1941-ben ő dolgozta ki a moszkvai ellencsapást, ami megállította a Barbarossa-tervet. 1942 májusára azonban a túlterhelt Saposnyikov gyakorlatilag összeomlott és maga kérte más pozícióba való áthelyezését. 1945. március 26-án, hosszú szenvedés után, gyomorrákban halt meg Moszkvában, mindössze 42 nappal a háborús győzelem előtt. Ő volt az egyetlen, a világháború alatt elhunyt szovjet marsall.
1927–29-ben jelent meg Saposnyikov háromkötetes főműve, A hadsereg agya. Eredetileg négykötetesnek szánta, de a negyedik, a vezérkarnak a háború tervezésében betöltött szerepével foglalkozó rész sosem készült el. A mű élénk visszhangot keltett mind otthon, mind külföldön és bekerült a klasszikusok közé. Alapjául Franz Conrad von Hötzendorf, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó vezérkari főnökének 3000 oldalas emlékirata, valamint Alekszandr Szvecsin volt cári ezredes nézetei, illetve a velük való vitázás szolgált.
A műben Saposnyikov kitért a korábbi vezérkari rendszerre és annak hiányosságaira, jellemezte az ideális vezérkari tisztet és a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, látnoki megjegyzéseket fűzött a hadsereg, a háborúk és a gazdaság szétválaszthatatlan kapcsolatához, kitért a mozgósítás folyamatára és problematikájára, valamint szóba hozta a hadsereg és a politika összefüggéseit is.
Ritka, kis példányszámban megjelent mű.