Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1917, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T., 231 p. + [26] t.: ill.
Fordító Vikár Béla által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Tariel, a párducbőrös lovag. Írta: Rusztaveli. Fordította: Vikár Béla. Sajtó alá rendezte: Siklóssy László.
A kiadói címfedél belső oldalán a fordító, Vikár Béla tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Dr. R. H.-nak tisztelettel a fordító Bp. 1917 8/30"
Zichy Mihály 26 fekete-fehér, feliratos hártyapapírral védett, egész oldalas képével, illetve iniciálékkal és könyvdíszekkel illusztrált, valamint fordítói ajánlással és előszóval kiegészített kötet. A költemény grúz eredetije Zichy Mihály illusztrációival díszkiadásban 1888-ban jelent meg Szentpétervárott.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, az eredeti, feliratos, színes illusztrációval és díszes keretezéssel ellátott, kiadói címfedél megtartásával, több oldalon ceruzás aláhúzással, korrekcióval és bejegyzéssel, hiánytalan állapotban.
"Tariel, a párducbőrös lovag, harmadmagával egy gruz eposz hőse. Ő, meg Avthandil és Pridon az arab lovagvilág tükre, a vitézség és szerelem bajnokai, titkos bánat martalékai, nagyszerű kalandok főszereplői. A kalandok negyvenhét éneken át meg-megismétlödnek, hisz ez nem is lehet másképp: az agg Homérosz még sűrűbben ismétli önmagát. De azért a gruz eposz mégis becses egy költemény, szerzője, Rusztaveli Sota, igazi költő, és tolmácsa, Vikár Béla, jeles szolgálatot tett irodalmunknak, a mikor a kalandos énekeket pompás magyar versekben hozzáférhetővé tette számunkra. S hogy a ránk nézve egészen uj költő olvasása mennél vonzóbb legyen, a szöveghez kíséretül adta a halhatatlan Zichy Mihálynak az eredeti diszkiadásához készített gyönyörű rajzait (...) Maga az eposz olvasmányul is eléggé érdekes. Szülötte annak a lovagi középkornak, a melyet százévvel ezelőtt a romanticizmus újra fölfedezett, nagyon szeretett és nálunknál föltétlenül sokkal jobban ismert. A különbség közte és az olasz, francia, spanyol lovagi eposzok és regények közt nemcsak az, hogy emennek színhelye Kelet, a hatalmas Roszteván arab király birodalma, hanem az is, hogy a gruz eposz színezete, hangulata keleti. Valami töprengő mélabú ül e hatalmas hősök gyermeklelkén: oly erősek, mint az orosztón és oly hamar sirva fakadnak, mint egy kislány. A mint nagyon szerelmesek, mindjárt sirnák. És ha a szenvedelem egészen birtokába vette lelküket, akkor évekig el nem áll könyeik hullása..." - írta a műről a Budapesti Hírlap c. folyóirat (1917. június 02./37. évfolyam/140. szám).
A fordító, Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte. 1877–1884 között, gyorsírással lejegyezte és kiadta tanárainak (Greguss Ágost, Gyulai Pál) érdekes előadásait. 1889-ben fél évre az akkor Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországba utazott a finn nyelv és néprajz tanulmányozása céljából. 1880-tól az Országgyűlési Iroda gyorsírója. Az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében fonográfra rögzítette a gyűjtött népdalokat. A Párizsi Világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt rögzített. 1896-ban a Magyar Néprajzi Társaság titkára lett, majd megalapította a La Fontaine Társaságot, melynek elnöke is lett. A Magyar Országos Eszperantó Egyesület választmányi tagja volt."