| aukciósház |
Crystal Antikvárium és Aukciósház |
| aukció dátuma |
2021.11.12. 18:43 |
| aukció címe |
Fair Partner ✔
23. könyvárverés |
| aukció kiállítás ideje |
2021. november 8–12., hétfő–csütörtök 10–18, péntek 10–14 óráig. |
| aukció elérhetőségek |
+36-20-3311-483 | 06-52-314-780 | asztalanpeter@gmail.com | |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2021-11-12/23-konyvarveres-crystal |
303. tétel
RITKASÁG. (ISTVÁNFFY MIKLÓS) ISTHVANFI, NICOLAUS: HISTORIAM DE REBUS UNGARICIS LIBRI XXXIV. NUNC PRIMUM IN LUCEM EDITI. ELSŐ KIADÁS 1622!
[Köln] Coloniae Agrippinae, 1622. Anton Hierat. 1 t. (díszcímlap) + [6] + 852 + [34] p. Folio.
Pázmány Péter 1605 végén Istvánffy Miklós nádori helytartóhoz írt levelében a kor
műveltjeinek általános igényét fogalmazta meg: szükség van egy historikusra, aki hitelesen
beszélné el a Mátyás király halála óta eltelt, sorsfordulatokban bővelkedő időszak
eseményeit. Báró Istvánffy Miklós [1538-1615] vinicei kastélyában ekkor a 16. könyvnél, azaz
az 1550-es évek történeténél tartott, s könyvén már évek óta dolgozott. Elbeszélését Hunyadi
Mátyás halálának évével kezdte, mert a magyarok történetét a kezdetektől 1496-ig
monumentális művében Antonio Bonfini már feldolgozta. Istvánffy nem csupán kiegészítette,
hanem méltó módon folytatta Bonfinit, feldolgozva az 1490 és 1613 közötti eseményeket. Az
először 1622-ben Kölnben megjelent História (címe magyarul: A magyarok dolgairól írt
históriák 34 könyve) előtt külföldön csak röplapok, emlékiratok tájékoztatták az érdeklődő
nagyközönséget a XVI. század magyar történelmi eseményeiről, holott a Habsburg-oszmán
érdekek ütközőzónájába került, állandó hadszíntérré vált ország iránt megnőtt az érdeklődés.
A mű Zrínyi hadtudományi munkáinak, és a Szigeti veszedelem-nek is egyik legfontosabb
történeti kútfője volt. Istvánffy azért kezdte írni Históriáját, mert elégedetlen volt a XVI.
századi magyar történetírással. Fő gondja az volt, hogy a történetírók csupán részleteket
dolgoztak fel a Jagelló korból és a Mohács utáni magyar történelemből, ráadásul a külföldiek
elrugaszkodva a tényektől, Magyarországot nem ismerve írtak. Istvánffy ezért nem a
retorikus történetírás követelményeinek igyekezett eleget tenni, hanem sokkal inkább a
hiteles tájékoztatásra törekedett. Művében felvonultatja a kor történetének főbb eseményeit
és szereplőit: a Jagelló kor gyengekezű uralkodóit - II. Ulászlót és II. Lajost -, a Dózsa-
parasztfelkelést, elbeszéli Nándorfehérvár 1521. évi elestét, és a középkori Magyarország
sorsát megpecsételő mohácsi vészt. Történetének középpontjában az Oszmán birodalom
magyarországi hadjáratai állnak. Figyelemmel kíséri az Erdélyi fejedelemség kialakulását és
diplomáciai útkeresését is. Műve a tizenöt éves háború (1591-1606) és Bocskai István
Habsburg-ellenes felkelése (1604-1606), majd az ezeket lezáró bécsi és zsitvatoroki békekötés
(1606) elbeszélésével végződik. Az ezt követő évek eseményeit (1613-ig) betegsége miatt már
csak vázlatosan vethette papírra. Istvánffy végrendeletében Pázmány Péterre bízta a História
kiadását, amely Ferencffy Lőrinc közreműködésével jelenhetett meg először 1622-ben,
Kölnben. Népszerűségét jelzi, hogy ezután még háromszor jelent meg külföldön (Köln, 1685.,
1724., Bécs, 1758). Istvánffy műve mind a mai napig elsőrangú alapforrás a XVI. század
történetére nézve. A könyv első kiadása nagyon ritka. RMK III 1350.
Az első 4 levél és a 11-12 oldalak széle korabeli papírral megerősítve, az első kötéstábla
hajlatánál belül szúrágás nyomai, amely a rézmetszetes címlapot minimálisan érinti,
(a kultúrlénynek a szövegrész már nem ízlett) szöveget nem érinti.
Korabeli egészpergamen kötésben, gerincén aranyozott címkével, festett lapszélekkel.
Az utóbbi évtizedek legszebb példánya az aukciókon nagyon ritkán felbukkanó kötetek közül.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
