Központi Antique Book Shop

162. Könyvárverés

A XV. század első feléből származó misekönyv egy lapja, kódextöredék. A hajtásnyomok és a verso kopásai alapján később felhasználták egy másik könyv kötéséhez, a kopás mértékéből ítélve az őrzőkönyv gyakori használatnak lehetett kitéve. Egy folio, 31×40,2 cm, két hasábban (8,2×28 cm hasábméretben) barna csertintás gótikus könyvírás, a műfajból adódóan eltérő betűnagysággal, átlagosan 31 beírt sorral, a rectón vörös-kék, a versón pedig vörös-kék- zöld díszítéssel. A rectón a szöveget vörös és kék iniciálék illetve vörös színű, a hasáb jobb oldalán elhelyezett rubrikák (antiphona, oratio, psalmus), továbbá a barna nagy kezdőbetűk vörös vonásos kiemelése, míg a jobb hasábban a betűnagyság váltakozása tagolja. A versón mindezeken túl hosszabb, vörös tintás rubrumok (a szertartás végrehajtására vonatkozó gyakorlati utasítások, pl. „Hic accendantur candele et aspergantur aqua benedicta” [„Itt meggyújtják a gyertyákat és meghintik szenteltvízzel”], stb., az áldások szövegében a Szentháromság nevei előtt vörös keresztekkel), valamint egy gazdagon díszített, fedőfestékes „S” iniciálé látható. Az iniciálé sarkaiból térkitöltő akantuszleveles díszítés indul ki, amelyekből a szövegtest felé esők hangsúlyosabbak, lényegében a hasáb vonalának díszítését alkotják. Az iniciálé mellett a középkori szövegre merőlegesen nehezen olvasható kora újkori feljegyzés.
A töredék a Gyertyaszentelő Boldogasszony (Ordo in purificatione Virginis Mariae, február 2.) ünnepén mondandó szöveget tartalmazza, amely számos középkori magyarországi misekönyvben megtalálható, jelen töredék szövegében ugyanakkor előfordulnak másolási hibák és olvasati változatok (pl. firmitatem helyett firmitatis, ovantes helyett orantes stb.) is az ismert változatokhoz képest. Az „Ad missam. Introitus” rubrumot követően az „S” iniciáléval az ünnep miséje következik („Suscepimus, Deus, misericordiam tuam”), mely az ószövetségi olvasmány (Lectio Malachiae prophetae) kezdőszavaiig olvasható.
Fennmaradási körülményeihez képest a töredék lehetséges stíluskapcsolatai viszonylag jól feltérképezhetőek. Akantuszindás díszítése közeli rokonságot mutat ugyanis a kutatás által az 1420-as évekre keltezett pozsonyi misekönyvekkel, amelyeket a kutatás nagy része a nagyszombati származású, a felső-magyarországi mellett klosterneuburgi és bécsi megrendeléseket teljesítő illuminátorral, Michael Tyrnaviusszal azonosít, aki Pozsony város két, 1436-ban kelt címereslevelét is illuminálta. A hozzá köthető művek a XV. század első évtizedeiben Európa-szerte, így a Magyar Királyságban is mind népszerűbbé váló, ún. internacionális gótika elsőrangú alkotásai, kidolgozásuk a stílus legkiválóbb darabjai közé sorolja őket. Jelen töredék tehát valószínűleg szintén Pozsonyhoz köthető, keletkezését az ismert párhuzamok alapján az 1420-as, 1430-as évekre tehetjük.
Pergamen, foltos, kopott, több kisebb és egy közepes hiánnyal, utóbbi azonban a szöveget nem érinti. Modern, félbőr védőtokban.