auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján július 14. és 21. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2022-07-24/szezonzaro-kamara |
247. item
Popescu-Doreanu, N.: Nicolae Balcescu és az 1848-as forradalom
[Bukarest], 1949, Román Munkáspárt (Atelierele Grafice), 162 p. + [1] p., ill.
Első magyar nyelvű kiadás. Nicolae Balcescu és az 1848-as forradalom. Írta: N. Popescu-Doreanu. Fordította a Román Munkáspárt kiadójának magyar szerkesztőbizottsága.
Számos, fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
Nicolae Balcescu (Bukarest, 1819. június 29. - Palermo, 1852. november 29.) román történész, író, az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezetője. A bukaresti akadémián tanult, majd belépett a hadseregbe. 1840-ben részt vett Alexandru Dimitrie Ghica havasalföldi kormányzó ellen irányuló katonai puccsban. A puccs kudarca után Balcescut azonnal letartóztatták. Szabadulása után Franciaországba, majd Olaszországba utazott és ott újságírói tevékenységbe kezdett. Párizsban a Román Diákok Társaságához csatlakozott, a társaság tagjai főleg moldvai románok voltak és Balcescuhoz hasonlóan radikális liberális nézeteket vallottak. Balcescu sürgette a földreformot Romániában, nézeteit a Magazin istoric pentru Dacia" c. történelmi magazinban és más radikális politikai magazinokban fejtette ki az 1840-es években. Az 1848-as francia forradalom hatására Bukarestbe utazott és részt vett a román forradalomban. Alig három hónap múltával a többi vezetővel együtt török őrizetbe került. Az őrizetből megszökve Erdélybe ment, ahonnan a Habsburgok kiutasították. Magyarországon Kossuth Lajossal is tárgyalt, de már késő volt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ügye már vesztésre állt. Konstantinápolyba, majd Nyugat-Európába emigrált. Haláláig forradalmárnak tartotta magát. A nyugati emigráns forradalmárokat próbálta összetartani és írásaiban is sokszor méltatta a román egységet megvalósító II. Mihály havasalföldi fejedelem jelentőségét."