aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
aukció dátuma |
2020.12.13. 20:00 |
aukció címe |
Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát |
aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 3. és 10. között lehet megtekinteni. |
aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2020-12-13/13-online-arveres |
308. tétel
Pilinszky János: Szálkák (Szigeti Endrének dedikált példány)
Budapest, 1975, Szépirodalmi Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 81 p. + [1] p.
Szerző által dedikált példány. Szálkák. Versek. Írta: Pilinszky János.
A címlapon a szerző, Pilinszky János tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Szigeti Endrének, legjobb barátomnak szeretettel. Pilinszky János".
A dedikáció címzettje, Szigeti Endre (1904–1974) újságíró, 1947 és 1952 között, majd 1954-től az Új Ember szerkesztőségének tagja, Pilinszky barátja. (Pilinszky neki ajánlotta később a Síremlék című darabját.)
Második kiadás. A burkoló-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája. Részletes tartalomjegyzékkel ellátott verseskötet. Nyomtatta az Athenaeum Nyomda Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozott, enyhén sérült könyvgerinccel, fehér, selyemszalag könyvjelzővel, hiánytalan, átlagos állapotban, feliratozott, fülszöveges, foltos, kissé sérült kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „Újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal, Mándy Ivánnal együtt, akik a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. Az Újhold társszerkesztője, a Vigília, az Élet, az Ezüstkor, az Új Ember munkatársa. Életművében a 20. század kegyetlen világát festi le, megmutatva az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való hiábavaló menekülést, az élet stációit átható félelmet és rémületet. Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat, ahogy fogalmazott „Én költő vagyok és katolikus”."